Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a HP-nek egy autós navija, a Magyarországon iPAQ 316 típusszámmal árult Travel Companion. 2007 őszén nagy várakozás előzte meg a megjelenését, és nem is hiába: igazi prémium kategóriás, ínyenceknek való cucc lett belőle…

Igényesnél is igényesebb külső, számtalan tartozék és a maga korában egyedülálló specifikáció jellemezte:

• Windows CE 5.0 operációs rendszer HP szoftverekkel
• Centrality Titan 600 MHz processzor
• 4,3 hüvelykes TFT 16-bit RGB 65 000 színű fekvő kijelző
• WVGA 800 x 480 pixeles felbontás
• 128 MB SDRAM az alkalmazásoknak
• Maximum 2 GB Flash ROM a térképeknek
• Bluetooth 2.0 EDR
• Beépített GPS és RDS/TMC
• Csatlakozás: mini USB
• SD-kártyahely
• Multimédiás funkciók + Windows Media DRM támogatással (zene, videó, kép, játék)
• Méretek: 86,8 mm x 110,2 mm x 18,2 mm
• Tömeg: 187 gramm
• 1700 mAh-es lítium-ion akkumulátor

Ráadásul ezen a készüléken debütált az iGO legelső 3D-s változata, egy kimondottan a HP számára készített felülettel (ma skinnek mondanánk), mely szépen belesimult a készülék Windows CE-alapú belvilágát elfedő, barátságos és felhasználóbarát keretprogramba (mely össze sem hasonlítható a többi navi menüjével).

A felhasználók oda is voltak érte, csupán egyetlen akadálya volt annak, hogy sokan megszerezzék: a 120 000 forint körüli ára. Akik ettől sem visszarettenve megvették, nagy örömmel használták, de később üröm vegyült az örömbe: az idők során a HP összesen egy ingyenes térképfrissítést adott ki a készülékhez, az iGO-licenc (sőt, alig másfél év után a HP-féle terméktámogatás is) megszűnt, és az iPAQ 316-os a navigációs szoftverét tekintve egyre jobban lemaradt a többi PNA-tól. Bár a legfrissebb térképek fizetség ellenében ma is letölthetők rá, a kezelőfelület nem változtatható meg, az új iGO-szolgáltatások így nem elérhetőek.

A szépséges HP így lassan kikopott a köztudatból; emlékét néhány lelkes felhasználó tartotta csak életben (közülük is a leglelkesebb Sancho barátunk, akinek az iPAQ 316-osról szóló blogját ma is Bibliaként „forgatjuk” sokan, hálás köszönet érte!). A boltok raktárában még meglévő utolsó darabok lassan Csipkerózsika-álomba szenderültek – így várták a fehér lovon érkező herceget, hogy felébressze őket.

Bár lovam nincs (se fehér, se más színű), több hónapig tartó vajúdás után (erről Gyurci sokat tudna mesélni…) végre elhatároztam, hogy felébresztek egy ilyen Csipkerózsikát, és 25 000 magyar forintért megvettem egy vadonatúj, még mindig egy év garanciával árult példányt (talán az utolsót az országban?). Na, erről fogok most írni egy a szokásosnál kicsit személyesebb jellegű, és Csipkerózsikának csak néhány fontos vagy különleges vonását felvillantó bemutatót.

Számomra két döntő érv volt a vásárlás mellett: a készülékre jellemző igényesség és a soha nem látott képminőséget produkáló, 800 × 480 képpont felbontású, 4,3 collos kijelző. Ehhez képest egy 480 × 272 képpontos „átlagos” navi, pláne, ha 4,3 collnál nagyobb a kijelzője, szánalmasan szemcsés, elmosódott képet ad – de ezt valójában látni kell ahhoz, hogy felfogjuk, miről van szó. Ez a kép csupán illusztrálja, hogy mi minden kifér egy ilyen felbontású kijelzőn (lejjebb lesz még néhány):

A következő képeken látni lehet majd, hogy ezt a felbontást gyönyörűen kihasználja a HP saját kezelőfelülete is, melyet össze sem lehet hasonlítani a kínai PNA-k menüjével.

Íme, az öt panelből álló főmenü. A leghangsúlyosabb panel persze a navigációé, erről később lesz még szó. Az iPAQ 316 navigáláson kívül meglehetősen jól használható zenelejátszóként (SD-kártyával bővíthető, 3,5 mm-es fülhallgató dugható bele), filmnézőként (egyes források szerint külön grafikus mag található a processzorában), képnézegetőként (naná, ilyen felbontással – a 4,3 collon 800 × 480 képpont arányaiban sokkal finomabb felbontás, mint egy 1680 × 1050 képpontos, 21 collos asztali monitoré), BT-s telefon-kihangosítóként, naptárként, névjegyalbumként (szinkronizál az Outlookkal), játékkonzolként (a PDA Mill remek játékainak köszönhetően), vagy éppen tudományos számológépnek. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a Windows CE felülethez hozzáférve ezerféle más program is tölthető rá…

A készülék egész menüje nagyon szépen kidolgozott, öröm ránézni. Minden egyértelmű, minden kézre áll.

A tartozékok igényességére jellemző, hogy az autós szivargyújtó és a hálózati töltő is USB-csatlakozóval rendelkezik, tehát egy szabványos USB-kábellel autóban, hálózatról és laptopról is tudjuk tölteni Csipkerózsikát:

Így fest a HP által a csomagba rejtett (mű)bőr tok. Kecses, pont annyi védelmet nyújt, amennyit kell, ráadásul nagyon szép, ahogy elősejlik belőle a készülékház selymes fényű, bronzbarna felülete.

Amilyen szerencsém volt, sikerült felhajtanom hozzá egy vadonatúj, eredeti TMC-vevőt is, amin a büszke HP-embléma mellett ott virít a GNS logója is – szóval ezt is a jól ismert navikiegészítő gyártja, de többek tanácsára nem próbálkoztam a „nem eredeti HP” változattal, hanem keményen és sikerrel alkudtam a forgalmazónál (ki vesz ma már ilyen készüléket, és a csak hozzá jó TMC-vevőt…). Ez a kiegészítő így is 11 000 Ft-ba került, viszont kifogástalanul teszi a dolgát.

Tudom, most jön a kérdés, hogy „jó, jó, de hogy navigál?”. A válaszom: jól. Minden funkciója zökkenőmentesen működik, ebben a tekintetben olyan, mint bármelyik PNA. Villámgyorsan pozícionál, és ezt szó szerint kell érteni: hideg indításnál is 15 másodpercen belül üzemkész. Az eredeti, HP-féle iGO navigációs felülete nagyon érdekes, a HP sajtófotója alapján valahogy így néz ki, én ilyen jót sose tudnék készíteni, így inkább ezt mutatom meg nektek:

Készítettem viszont pár képernyőfotót a saját iGO 8-asomról, amint egy ugyanilyen felbontású PDA-n (HTC Touch Diamond2) csillogtatja a tudását. Ezzel illusztrálnám, hogy milyen különbség van a 480 × 272 és a 800 × 480-as felbontás között. Érdemes megnézni a pókháló-finomságú úthálózatot és az apró feliratokat – tényleg lenyűgöző, főleg élőben:

Nagyon örülök, hogy végre letettem a garast: úgy érzem, Csipkerózsika nem öregedett meg a dobozban eltöltött bő két év alatt…