Múzeum. aytobe navigátor, a jövőbe mutat

Már régen volt alkalmam a Múzeum rovatba írni, Ennek az volt az oka, hogy ilyen érdekes készülék régen nem járt nálam. Különleges élmény, olyan mintha egy picit visszarepülnék a múltba. Mikor először a kezembe fogtam, csak a kort láttam a készüléken, ám később kiderült, hogy néhány nap alatt így is megszerethető…

Érdekes egy szerkezet. Olyan mint a navigáció, és a léghajó keresztezése. Múlt hétvégén abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a hó, és latyak megszűntével, kibányászhattam a ponyva alól Natasát az öreglányt, és kipróbálhattam milyen károkat tett benne az idei kemény tél első része.

Szerencsére alig találtam károkat, így némi simogatás és igazítás után útnak indultunk… Ebben volt társunk, a tesztre kapott múzeális érték, az aytobe navigátora.

A közel másfél órás teszt képeiből, ennyit sikerült hosszú, és fáradságos munkával megmenteni, a harcot feladó TakeMS memóriakártyáról. Remélem holnap (ma) ismét kedvezni fog az idő, és kedvenc autómat használatba véve, megismételhetem a fotózást.

Szerencsére a doboz teljesen újszerű volt, talán még ki sem volt bontva, így először ennek a tartalmáról írnék/mutatnék néhány képet. A csomagolás igényes, és többszörösen biztosítva van sérülés ellen. A tartalma bőséges, amikor ez az eszköz elkészült, még mindent belezsúfoltak a dobozba, így az első kicsomagolás felérhetett egy karácsonyi ünneppel…

Gyakorlatilag nem nagyon tudok olyan tartozékot, amit még meg lehetne venni hozzá (tmc antenna nem volt hozzá, de a menüpont megvan). Lássuk mi ez a rengeteg minden:

A készüléken kívül kapunk autós tartót, amely ráadásul HR kompatibilis, természetesen a megszokott tapadókorongos kar sem marad el. Abban a korban,, amikor ezt a vasat készítették, még nem a takarékosság volt a legfőbb szempont, hanem inkább a vásárló maradéktalan kiszolgálása.

Ezért még hálózati töltőt is kapunk, mert az akkor gyártó megértette, hogy nehéz a töltést elvégezni egy utcán álló autóban. Az autóstöltő is tartozék, bár mindkettő hiányossága, hogy jack dugós töltőcsatlakozójuk van.

A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor a távirányítót megláttam… Ne felejtsük el, 2006 második félévét írjuk, sokan még azt sem tudtuk akkor, hogy a navigációt eszik, vagy isszák. Én 2005 márciusában regisztráltam a PDA Mánián, és akkor még igencsak újdonság volt ez a téma nekem is.

A dobozban még szinkronkábel, egy leírás, és egy DVD lapult, amelyről az is kiderült, hogy a bemutatott kütyün Kelet Európa térkép van. Érdekesség még, hogy ezt a bizonyos térképet, az a Smart2GO jegyzi, amiből később a Nokia Maps lett.

Lássuk magát a készüléket, amelynek a külsejét leginkább érdekesnek mondanám, bár bevallom, ha első látásra nem is, de rövid idő alatt beleszerettem. Olyan aranyosan bumfordi:

Nagy előnye, az első felén megtalálható hangszóró, amely így még hangosabb autóban is hallható, a jobboldalon pont kézreeső kezelőszervek, és a meglepően jól látható kijelző is. Járjuk körbe a készüléket:

Baloldalon az sd kártya foglalata, és a mini usb aljzat található, amely jelen esetben csak a számítógéppel szinkronizálást szolgálja.

Jobboldalon felülről lefelé, a hangerőszabályzó (imádom, végre nem a szoftverben kell szórakozni a hangosítás-halkítással), a headset csatlakozója, és a töltőcsatlakozó található.

Alul, csak a készüléktartó illesztési pontjai láthatóak.

A készülék felső oldala is üres.

Az aytobe hátoldalán kapott helyet a kihajtható gps antenna, amire egyszer sem volt szükség a teszt során. Bármerre mentem, becsukott antennával is mindíg tudtuk hol vagyunk. A bal felső sarokban a ceruza végét látjuk, míg a Windows CE matrica alatt az on/off kapcsoló látható.

Utoljára hagytam a készülék tartóját, amely stabilan tapad fel az ablaküvegre, és végre nem a csutka néhány centis hosszúságával szivatja a navigálni vágyót. Így olyan kocsiban is jó helye lehetett, hol a szélvédő jóval beljebb helyezkedett el a műszerfaltól.

Mindent összevetve, levett a cucc a lábamról. Minden gyűjtőnek kellene egy ilyen a vitrinjében, hogy később az akkor éppen felcseperedőknek meg tudja mutatni, a papa még ezzel navigált…

Néhány érdekesebb technikai adat:

Kijelző: 3,5″-os TFT
Akku: Li-ion (kb: 3 óra)
CPU: 300 MHz
GPS: SIRF Star III, kihajtható
Memória: 64 MB Flash
Bővíthetőség: SD kártya
Méretek: 130x74x24 mm
Súly: 250 gr.
Térkép: Tele Atlas

Természetesen navigálás közben is kipróbáltam. Igaz csak Budapest-Budaörs, illetve Budapest-Budapest viszonylatban. A korához képest, nagyon tetszett. Talán, ha nagyon nincsen más kéznél, még rövidebb utakra most is lehetne vinni. De azért Bamakoba már biztosan nem merészkednék el vele… Azért néhány képet majd erről is mutatok. Kicsit később…

A készüléket a smartshop.hu-tól kaptuk, ezúton is köszönjük.

2 hozzászólás
  1. avatar
    Zsolto

    Vááá, imádom a régi vasakat, ez meg igazi különlegesség, még a márkáról se hallottam, nem hogy láttam volna ilyet valaha. El tudom képzelni, hogy van benne anyag, hiszen ez akkor igazi csúcsmodell lehetett… két töltő, TÁVIRÁNYÍTÓ… ma a prémiummárkáknál se kapni már ilyen tartozékbőséget.
    Várom a képernyőfotókat, kíváncsi vagyok, hogy fest a térkép, ami rajta van.

    • avatar
      Gyurci

      @ Zsolto Én is ennyire meglepődtem. Lesz a térképről is képernyőfotó, bár az elég nehézkes, lévén hasonlóan lehet kezelni a kijelzőt mint a Tomin, vagy még úgyabbul…

Szólj hozzá te is a cikkhez!

A hozzászóláshoz jelentkezz be. Nem vagy még tag? Regisztrálj!


Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.