Múzeum. Még egyszer az aytobe navigátor

Múzeum sorozatunkban megjelent készülékről még soha nem jelent meg két részes cikk, így ez most az első alkalom. Az előző részben akartam a navigációról is írni, de végül az egész a készülékről, a tartozékokról, illetve a technikai adatokról szólt. Most néhány sorban elmondom milyen használni…

Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a jó néhány évvel ezelőtti gps vevő, hibátlanul tette a dolgát, még házak között is. Bár ez vevő kihajtható (mint régen a Mio A201-é volt), de a rövid teszt alatt, egyszer sem volt rá szükség.

Menet közben 5 és 8 hold között “látott” a készülék, ami azt jelentette, hogy öreg vas létére sem pörgött-forgott a térkép, stabilan tartotta a pozíciót.

A térkép kinézete, kicsit a TomTom látványára emlékeztet, nagyon egyszerű és letisztult, azonban nekem nagyon tetszettek a színei, a fordulást jelző nagy piros nyíl, és az hogy napsütésben is jól látható volt (azt olvastam egy külföldi fórumon, hogy anno a TomTom kártyájával is működött, így akár rokonság is lehet köztük).

Erre utal az a tény is, hogy navigálás közben, a kijelzőn lévő térképet nem lehet húzkodni, mert azonnal a menüben találjuk magunkat…

A térképekre nem érdemes sok szót vesztegetni, mára elavultak. A TeleAtlas gyártotta őket, és a Nokia Maps elődjeként ismert Smart2Go néven voltak használatosak. Bár Pesten a főutakon, sőt még Budaörsön is egészen jól navigált a program, egy komolyabb címbe biztosan beletörne a foga…

A menüje nyomokban az Ovi Maps szoftverre emlékeztet, elképzelhető, hogy ebből kezdték fejleszteni a mostani szoftvert is. A felépítése mai szemmel nem tűnt túl logikusnak, de ez nem csoda, mert azóta jó néhány év eltelt.

Természetesen magyarul nem tud, ami a szoftver használatát nem nagyon, de a hangnavigáció használatát erősebben korlátozza.

Mi akik még a készülékek angol nyelvű generációján nőttünk fel, nem fogunk eltévedni a szoftverben, de az angol nyelvű navigáció megértéséhez több idő kellene. Ja, hogy miért nem tanultunk meg angolul…?

Lássunk néhány képernyőmentést a kezelőfelületről:

Amint látható, itt tényleg csak a legszükségesebb beállítások vannak. Az útvonal beállítási lehetőségei minden szükséges opciót tartalmaznak, sőt még a szimulációs mód is megtalálható a szoftverben, bár jól eldugták…

Mindent összevetve, egy jó térképpel még ma is használható lenne. Ez ismét egy olyan darab, hogyha lenne navigációs gyűjteményem, abban ez benne lenne az utókor számára. Az a szerencsés aki gyűjti (heti) a különleges, és ritka vasakat az megveheti ezt is a smartshop.hu üzletében.

Íme egy rövid videó, milyen is lehet ezzel a vassal navigálni:

Néhány érdekesebb technikai adat:

Kijelző: 3,5″-os TFT
Akku: Li-ion (kb: 3 óra)
CPU: 300 MHz
GPS: SIRF Star III, kihajtható
Memória: 64 MB Flash
Bővíthetőség: SD kártya
Méretek: 130x74x24 mm
Súly: 250 gr.
Térkép: Tele Atlas

Kapcsolódó cikkek:
http://navigyurci.hu/2011/01/15/muzeum-aytobe-navigator-a-jovobe-mutat/

Szólj hozzá te is a cikkhez!

Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.