Múzeum. Komar ZZR – 1967 – újratöltve

Lassan egy éve családtag az öreg Komár. Amikor vettem (igaz potom pénzért), még nem látszott, de a későbbiekben kiderült, hogy bár működött a technika, és ki is lehetett próbálni – de amúgy egy ép része nincsen…

Nehéz ezt megfogalmazni egy közel ötven!! éves motor esetében, de az epokittel megragasztott úszónál, és a nyolcvannyolcasban futó kerekeknél mindenképpen többet várna az ember. Magam sem hiszem el, de mostanra eljutott a motor egy használható állapotba. Hogy ez mit takar? Akkor indul el, amikor én akarom, akkor áll meg amikor én akarom, világít, sebességet vált, fékez…

komar5_1967_3

Hogy ez nem volt zökkenőmentes, az abból is jól látszik, hogy (pl.) az Októberben vásárolt “jó minőségű” vadonatúj benzincsap mostanra megint elkezdett folyni, így ismét cserére szorult. Persze ezek csak apróságok a “nagy mű” elkészülése közben. Apropó elkészülés???? A kerekek még mindig centírozásra várnak, és némi olajfolyás is mutatkozik a blokknál.

komar5_1967_4

Nem tűnik nagy dolognak, meg amúgy is közel ötven éves – de engem zavar. A lánchoz folyik az olaj, ami azután szétveri egészen a hátsó kerékig. Elég csúnyán néz ki. A szimmering már megvan, csak ki kellene cserélni. Na, elég a panaszkodásból, lássuk mi az ami örömre ad okot?

komar6_1967_10

Talán az, hogy eggyel több öreg jármű került jó gazdához, hogy alkalomadtán rója az utakat, és nem egy vastelep elhagyott sarkában eszi a rozsda? Vagy az, hogy bár nem gyári állapotú, de öröm ránézni? Esetleg az, hogy bár közel annyi idős mint én, de még megy? Ki tudja?

Lássunk néhány változást, az “eredeti” állapothoz képest:

– Felújított karburátor (legalább négy darabból összerakva)

komar6_1967_5

– Rendezett kábelköteg

komar5_1967_2

– Sárvédő “gumi”

komar6_1967_13

Sokáig gondolkoztam rajta, hogy milyen szép lenne teljesen felújítva, gyári állapotban, de úgy döntöttem hogy inkább így marad. Az első szempont természetesen a pénz volt, rendesen megcsinálni százezertől felfelé, amúgy meg minek elkezdeni? A másik pedig, hogy egyénisége van. Amilyen szedett-vedett módon volt összerakva, annyira barátságos ez a pasztell zöld és piros szín. Már amikor először megláttam megtetszett, és még mindig örömmel nézek rá. Akkor meg minek?

komar6_1967_30

Új videó:

2 hozzászólás
  1. avatar
    Zsolto

    Nagyon klassz :) Egy ilyen darab nem csak azzal ad örömöt, ha viszi az embert, hanem a bütykölés, a fejtörés, a beszerzés, a nézegetése, a simogatása, a matatása is mind-mind jó elfoglaltság. Asszem, ezt nevezik hobbynak :)

Szólj hozzá te is a cikkhez!

A hozzászóláshoz jelentkezz be. Nem vagy még tag? Regisztrálj!


Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.