A forgalom pszichológiája, avagy tényleg legyőzhető a dugó?

Navigáció – GPS – Dugó. Amikor a lassan araszoló dugóban ülsz: a) higgadtan azzal vigasztalod magad, hogy nem baj, biztos hamarosan újból meglódul a forgalom, b) átkot szórsz mindenkire, aki a szomszéd sávban két méterrel előbbre jut, mint te, és elkezded törni a fejed egy alternatív útvonalon?

here_traffic2

Aki az a) lehetőséget választotta, annak minden elismerésem, de nem nagyon hiszek neki. Viszont aki a b)- jelölte meg, az ennek az írásnak a végére kétszer is meggondolja majd, hogy érdemes-e ugrálni. Ugyanis a közúti forgalommal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a gyorsabb hazajutás érdekében bevetett stratégiák egy része egyszerűen nem működik. Sőt, néha csak meghosszabbítják az utat.

Nézzük például a bedugult autópálya esetét. Sikerül-e időt megtakarítaniuk azoknak, akik letérnek és a környékbeli utakon igyekeznek tovább? Ez a módszer gyakran eleve kudarcra van ítélve. Egy GPS-készülékekből gyűjtött adatok alapján elvégzett és 2014-ben közzétett kutatás szerint az Egyesült Királyságban a csúcsforgalom idején, a mellékutakon kialakuló dugó kétszer olyan súlyos, mint a főutakon és az autópályákon tapasztalható zsúfoltság.
Ennek alapján érdemesebb a magasabb rendű úton maradni. Csakhogy előbb-utóbb még a leggyorsabb autópályán is feltorlódik a forgalom, és máris a dugóban ülünk. Viszont a szomszéd sáv mintha gyorsabban haladna… Érdemes sávot váltani?

A válasz: nem. Legalábbis a Dr. Robert Tibshirani és Dr Donald Redelmeier által még 1999-ben, a University of Toronto munkatársai által megjelentetett kutatás szerint. A két kutató egy számítógépen két sávot szimulált. Bár az átlagsebessége mindkettőnek azonos volt, az eredmények azt mutatták, hogy az autósok úgy érzik, többször fordul elő, hogy mások előzik meg őket, mint azzal, hogy ők előznek meg másokat. Ez pedig ellentmond a józan észnek. Ha az átlagsebesség mindkét sávban azonos, akkor természetesnek gondolnánk, hogy pontosan ugyanannyi idő telik azzal, hogy mások előznek meg minket, mint azzal, hogy mi előzünk meg másokat. „A szimulátor azt mutatta, hogy ha előzés közben is átnéznénk a másik sávba, több autót látnánk elhaladni a szemünk előtt, mint várnánk.” – mondta Dr. Tibshirani.

here_traffic3

Az emberi hiba

Innentől már pusztán pszichológia az egész. Nem csak arról van szó, hogy a dugóban irigyen figyeljük a mellettünk elhaladó többi autót, de hanem arról is, hogy előre sokkal többet nézünk, mint hátra. Bosszant minket, ha valaki megelőz minket, miközben nagyvonalúan elfelejtkezünk azokról az időszakokról, amikor mi mentünk gyorsabban a másik sávnál. Csakhogy egyetlen dugó sem tart örökké, így előbb-utóbb folytathatjuk az utunkat. Itt a remek alkalom, hogy behozzuk a lemaradást, ezért jól beletaposunk a gázba. Aki így gondolja, az jó, ha tovább olvas, mert ő is az ún. „sebesség-téveszme” rabja lett.

Egy 2008-ban az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériuma által közzétett kutatásban egyetlen egyszerű kérdést tettek fel az autóvezetőknek: „Mit gondol, mennyi időt takarít meg egy 16 km-es (vagyis kereken 10 mérföldes) útszakaszon, ha 50 km/ó helyett 65-tel, 95 km/óra helyett pedig 110-zel hajt? A válaszokból kiderült, hogy a sofőrök alaposan túlbecsülték az időmegtakarítás mértékét, méghozzá a magasabb sebesség esetén jóval nagyobb mértékben, mint az alacsonyabbnál. Az gondolták, hogy 110-zel haladva hét perccel előbb érnek célba, mint ha csak 95-tel mennek. A valóságban azonban csupán 85 másodpercet nyerhetünk.

Ugyanebben a kutatásban arra is fény derült, hogy a sofőrök a lassabb haladásból származó időveszteséget is túlbecsülték. Ha 95 helyett csak 80-nal megyünk, akkor egy 16 km-es út mindössze két perccel tart tovább – a válaszadók itt is azt gondolták, hogy az út legalább hét perccel hosszabb lesz.
A vágyaink által vezérelt gondolkodás a természetünkbe van programozva. Egy 2012-es, Eyal Peer és Lidor Solomon által végzett kutatás kiderítette, hogy még a profi taxisofőrök is túlbecsülték a nagyobb sebesség menetidő-csökkentő hatását – igaz, hogy jóval ritkábban, mint az átlag autósok.

Vezess gyorsan, halj meg fiatalon

A nagyobb sebesség bizonyos szempontból még időveszteséget is okozhat. Dr. Donald Redelmeier, a korábban már említett kutató arra a következtetésre jutott, hogy 1 km/órás sebességnövelés 26 másodperccel csökkenti a sofőr várható élettartamát. Ennek oka, hogy a magasabb sebesség miatt nő a halálos baleset esélye – ezt Redelmeier az USA-ban gyűjtött statisztikai adatok alapján számította ki. Persze az egymással kommunikáló, „összekapcsolt” autók nagy előnyt jelenthetnek az autósok számára. A HERE kutatása kimutatta, hogy a forgalmi adatokat figyelembe vevő, központilag irányított útvonal-újratervező algoritmus alapján közlekedő autók nem csak a saját, hanem mások menetidejét is csökkenthetik azzal, hogy egyenletesebben osztják szét a forgalmat a szóba jöhető utakon.
Ha egyszer mi emberek ilyen rossz döntések alapján próbáljuk elkerülni a dugókat, akkor talán érdemes lenne esélyt adni a számítógépeknek, nem?

Forrás: 360.here.com
Fordítás: Zsolto

Szólj hozzá te is a cikkhez!

A hozzászóláshoz jelentkezz be. Nem vagy még tag? Regisztrálj!


Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.