A hosszú hétvége egyik napján Gödöllőn, az Arborétumban jártunk. Ebből még nem feltétlenül lett volna élménybeszámoló, ám az odaérkezéssel együtt már megért egy “misét” Az utazás alatt, a Becker Active 50 volt a társunk…
…míg a “vész esetére” opciót a 3GS és egy iGO primo képezte. Miután a pontos címet egyikünk sem tudta, ezért maradt a Navteq POI adatbázisa. Mentségére szóljon, hogy szinte többet használom, mint a cím beadása mezőt, ám most mégsem állt a helyzet magaslatán. Ami még meglepőbb volt, hogy a TopMap térkép sem mutatott jó helyet…
Az utóbbi screenshoton jól látszik, hogy a távolság ugyan nem jelentős, azonban megtalálni az Arborétum bejáratát mégsem könnyű. Hogy miért? Bal kéz felől a vasúti sin mellett végig magas fák, ha jól emlékszem összesen egy bejáró van az igazi átjáróig…
Ja igen. A telefonos segítségünk is csak annyit tudott segíteni, hogy a Libateleppel szemben kis földút. Sikerült is a vasúti peronra bejutnunk. Végül Isaszegről visszafelé találtuk meg a tuti helyet. Persze ez nem nagy dolog, Arborétumot keres legkevesebbet az ember, de ez jó móka volt…
A kirandulastervezo.hu ezt írja: “A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon.”
Maga a “feeling” királyi… Évszázados fák, sárga, vörös és barna, őszi díszbe öltözve. A földön vastagon a frissen lehullt levelek. Gyönyörű. Bár a pénztelenség lassan kezd kiütközni rajta (például kidölt fától összetört illemhely, izgő – mozgó korlát), de mégis ilyen gyönyörű időben szuper kikapcsolódás volt.
Néhány képet is hoztam, amelyet a kisebbik lányom készített a kirándulás közben. Igazán szépek lettek:
Igazán jól éreztük magunkat. Ha arra jártok, ne hagyjátok ki semmiképpen. A belépés ingyenes. Egy kis segítség a megtaláláshoz:
Jó szórakozást!
Fotók: Borza Masa (4-es, 5-ös, 6-os fotó)
Ez jó móka lehetett, a navis része és a szép őszi kirándulás is, a művészi fotókhoz pedig külön gratulálok! :)
@ Zsolto Köszi, tényleg szuper volt. És ez a szép idő ilyenkor már ajándék… A fotósnak átadom az elismerést. :)
Hehe, pont ott jártunk mi is tegnap.
Navi szempontból teljes csőd volt, az iGo-t próbáltuk, de esélytelen volt. Az utca megvolt, végül Isaszegről fordultunk vissza, és befordultunk az egyetlen behajtón, ahol bent sok autó állt…
Az arborétum állapota egyszerűen tragikus. Mondjuk ilyen novemberi katicabogár-inváziót se láttam még, de ettől még kiábrándító.
AZso Akkor Ti is azt az utat jártátok be, amit mi. :) És igen, a pénztelenség nagyon látszik, pedig valamikor gyönyörű lehetett.
Én egy Becker Ready 50-est vettem. Döbbenet. Bár soha sem veszem készpénznek a navi utasításait, azért egy rossz navigáció az egész kirándulásra rányomja a bélyegét. Mi Lillafüreden jártunk vele, Miskolc és Lillafüred között úgy bevágta- a fák alatt-, hogy alagútban járunk, hogy az csoda. Egyébként tényleg nem tervez állandóan újra, csak ha nagyon muszáj. Ellenben ami nálam kiverte a biztosítékot, az a vezeték. Nulla fokban olyan kemény, hogy kis jóindulattal fegyvernek is elmegy. Csak ki kell várni, hogy a hajlított micro USB mikor törik ki tövestől a gépből. Ennyi pénzért lehetett volna bele tenni egy spirális kábelt. A POI állománya nagyon-nagyon szegényes. – az IGO 8-hoz képest. Napok óta azon gondolkodom, hogy nem lett volna jobb egy MIO S 685-öt venni?
@ Király Sándor Fák alatt alagút mód? Az nem semmi élmény lehetett. :) Én most a sebességhatárokat figyelem, olyan helyeken találok hibát, ahol emlékezetem szerint eddig jó volt.