Február elején Kőszegen jártunk, és az itt látottakat osztanánk meg veletek is. Gyönyörű város, az ódon utcák és szűk sikátorok Szentendrét juttaták eszembe. Bár az idő nem fogadott minket a kegyeibe (dehogynem, hiszen nem volt 30 centis hó), de azért sokat sétáltunk, illetve autóztunk a környéken. Bár az eső folyamatosan szemerkélt (vagy ömlött), azért…

…igyekeztem sokat fotózni. Ezekből is hoztam nektek néhányat, és persze egy kicsit sétálnánk együtt Kőszegen is, de először jöjjön a szokásos Wikipédia által fémjelzett előszó:

“Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett.”

“A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület.[3] A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.”

Eddig a bevezető, lássuk mi milyennek láttuk a várost ma. Ha az elején akarom kezdeni, akkor talán az utazással és a megérkezéssel kapcsolatosan ejtenék néhány szót. Budapestről indulva messze van, de az út mégsem volt fárasztó. Hogy miért? Egyrészt az aránylag sok jól autózható autópálya miatt (M1, M85), másrészt pedig a látnivalók miatt. Így a valamivel több mint két órát tartó út, csak egy “szempillantásnak” tűnt.

Örömmel láttuk az M1-es autópálya mellett a szélerőműveket, amelyek már a jövő (jelen?) energiáját hirdetik. Munkára fogját a szelet, és villamosenergiát készítenek belőle. Ismét a Wikipédiát hívjuk segítségül: “A szélturbina a szél energiáját egy lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakító és azt hasznosító szerkezet. A szélenergia megújuló energia, melyet a szélmotor (szélturbina) fog be. A szélturbina nem igényel jelentősebb karbantartást, viszonylag olcsó a kiépítése, valamint rendkívül megbízható, és nincsenek káros hatásai a környezetre nézve.”

A rövid pihenő után irány Kőszeg. Az utazáshoz egy Becker Ready 45, illetve egy ZTE Blade 3-at vittünk. Utóbbi főleg a “városi” közlekedéshez, illetve a séták közben nyújtott hathatós segítséget (hazafelé pedig a Waze tesztelése történt rajta):

Az indulás napján Budapesten “százágra” sütött a nap, ám Kőszeg felé közeledve egyre borultabb lett az idő, később az eső is csendesen szitálni kezdett. És ezután ettől, csak jobban esett… Egyszóval mire leértünk, igazi kirándulóidő lett. Magyarország, talán legrégebbi szállodájában volt a szállásunk, ez volt az Arany Strucc Hotel és Étterem. Egy kupon oldalon sikerült a két éjszakás szálláshoz hozzájutni, igazán akciós áron.

“A Strucc Szálloda barokk stílusban épült a XVII. században, nevét egykori tulajdonosáról, Strauss vendégfogadósról kapta. Magyarország egyik legrégibb szállodája, létéről már az 1700-as elöljárósági jegyzőkönyvek is tanúskodnak” (aranystrucc.hu/hu/bemutatkozas/).

Nagyon tetszett, hogy nem egy modern lakhandiban, hanem egy komoly történelemmel bíró szállodában lakhattunk. Ódon, de mégis kényelmes volt, bár egy kis meleget vihettünk volna éjszakára itthonról. Meg kell említeni az épületben lévő cukrászdát, amely finom süteményeiről, és a kedves kiszolgálásról marad emlékezetes.

És Kőszeg? Az egyszerűen gyönyörű. Nem véletlenül mondják, ahhoz hogy szépet lássunk, nem kell külföldre menni… Ennek az aranyigazságnak egyik jó példája Kőszeg. Innen folytatjuk.

Kapcsolódó cikkek:

https://navigyurci.hu/2013/05/28/orszagjaras-koszeg-a-telben/