Néhány napja visszautasíthatatlan meghívást kaptam az NNG sajtósaitól, amely már a beharangozóban is rengeteg érdekességgel kecsegtetett. A közel két és fél órás látogatás alatt gyakorlatilag csak a számat tátottam. Sok olyan információ és történet hangzott el…

…amely a cég által eddig bejárt utat és az eddig elért eredményeket mutatta be, de azoknak a nehézségeknek a tükrén keresztül, amelyeket az adott piacon ezek eléréséhez le kellett küzdeni. Szeretném, ha nem éreznétek túlzottan marketingszagúnak a most következő, de azt kiszem ez nem lesz könnyű. Bár semmi érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az ottani látogatásról írjak, ám ki nem hagynám. Megpróbálom visszaadni azokat a történeteket, és információkat, amelyeket ott hallottam, és amivel le tudtak kötni folyamatosan az ottlétem ideje alatt.

Az irodák a Szépvölgyi út elején, egy kis domboldalon, mellette parkkal és szép kilátással megáldott helyen vannak, és ebbe az épületbe került az általam boszorkánykonyhának nevezett fejlesztői központ is.

Előszónak csak annyit, hogy az NNG 138 országban van jelen, 34 térképgyártóval áll kapcsolatban, 47 cégtől kap tartalmakat (content), és az általuk fejlesztett szoftver 50 nyelven kommunikál. Nekem az is új információ volt, hogy Japán, Kína és Korea a navigációs piac közel felét teszi ki, és a kínai piac nagysága, nagyjából az európai piac méreteivel vetekszik…

A meghívás apropója az volt, hogy megmutassák néhány kiválasztott újságírónak azt a Demo Room-nak nevezett helyiséget, ahol néhány négyzetméteren megtalálhatóak az NNG fontosabb piaci állomásai, a szoftverek és kütyük fejlődése, és betekintést lehetett kapni a jövőbeli fejlesztésekbe is. Ez egy “mobil bemutatóterem”, amely folyamatosan utazik a világ országai között, és most a nagyon ritka alkalmak egyike volt, hogy éppen Budapesten volt megnézhető. A rendeltetése az, hogy a leendő partnerek részére be tudják mutatni a termékpalettát. Az első “állomás” annak az öt országnak a bemutatása volt, amelyek a legfontosabb partnerek között szerepelnek, ilyenek például Japán, Ororszország, Kína és a számomra talán a legmeglepőbb, a közeljövőben hatalmas piaci robbanás előtt álló India.

Lenyűgöző volt hallani, hogy a különböző politikai rendszerek és a nyelvi (írásbeli és szóbeli) nehézségek ellenére hogyan lehetett egy külső fejlesztő csapatnak beszállítóvá válni olyan országban, amelyek jellemzően csak a saját termékeiket favorizálják. Hogyan kellett a fejlesztett szoftver több összetevőjét az adott országra szabni, mint például a keresésre szolgáló rendszert úgy átalakítani, hogy az akár egy japán/kínai karakter kézzel történő bevitelére is alkalmas legyen, és ennek az azonosítása után feladja az ezzel kapcsolatos szavakat, találatokat (azt például tudtátok, hogy Japánban, már az 1950-es-60-as években volt navigáció? Mikrofilmet használtak, és a kerekek forgását használták fel a távolság méréséhez).

Vagy egy olyan országban navigációt kifejleszteni, ahol nem használnak házszámokat, hanem a kereszteződések, metrómegállók, lámpák!! és a “Natural Guidance” (természetes tájékozódási pontok) lehetőségei szerint navigálnak (pl. “A Shell-kút után fordulj balra”). Vagy ugyanebben az országban, ahol nem ritkák a három-négyszintes autópályák, ahol 3D-s giroszkóppal és barométer használatával választják ki a megfelelő szintet. Ezek figyelembevételével, szinte természetesen hangzik, hogy telefonszámok alapján navigálnak. A dugófigyelés is három lépcsőben választható a programban, szöveges, vagy szimbolikus térkép, vagy a számunkra megszokott aprólékos dugófigyelés. És például a taxisok ezt váltogatva használják menet közben…

Vagy azt, hogy a Közel-Keleten (amellett, hogy ki kellett fejleszteni egy MŰKÖDŐ arab nyelvű interfészt), még kellett egy pontos meghatározás Mekka felé is (Mekkafigyelő)? Vagy, hogy van olyan ország a legnagyobb partnerek között, ahol helyrajzi szám szinten, építési rend szerint kell navigációt biztosítani? Ahol bármilyen szabad helyett képesek utólag beépíteni?

És gondolom arról sem hallottatok még, hogy van olyan ország, aminek nincs is kialakult navigációs rendszere, hanem a természetes útmutatást (Natural Guidance) használják (templomtól a harmadik utca, kék ház) és ezt pontosítják a helybeliektől szóban megerősített információkkal.

Ezután megismerkedtünk néhány itthon is kapható autótípusban használt navigációs készülékkel, azt például tudtátok-e, hogy a Parrot is gyárt navigációra alkalmas fejegységet, és nem csak kihangosítókat? Mert én nem tudtam. Egy olyan márka navigációs egységét is láttuk, amely egy francia gyártó terméke, de lényegesen olcsóbb és egyszerűbb az anyavállalat által gyártott gépkocsiknál. Na ennek a fejegysége is egyszerű mint a faék, és mégis a vásárlók közel 70%-a!! rendeli meg az általa biztosított beépített navigációt. És azt, hogy olyan autómárkában is van NNG által készített navigáció, aki amúgy a Forma-1-nek is résztvevője, sőt az autó egy közkedvelt játékban is szerepel?

Szó volt még a Connected Service által támogatott online szolgáltatásokról: ilyen például az időjárás, a valós idejű benzinárak kijelzése, a helyi keresés, az élő forgalmi jelentések, vagy az online parkolás, de lehet ezen kívül akár a Facebook, vagy a Baidu elérése is.

A következő érdekesség a jövő navigációs rendszere, az úgynevezett NextGen bemutatása volt.

A lényege az új engine, amely a lehetséges legjobb 3D-s megjelenítést biztosítja, amely élethűen ábrázolja a környezetet, amit magunk körül látunk, és ebbe helyez el minket. Ebben a sávok, tereptárgyak, lámpák is a valós állapotot igyekeznek visszaadni (lehetett menni is vele – nemhiába, a PDAmill-es múlt…).

Végül, de nem utolsósorban a NavFusion-ről esett néhány mondat. A lényege talán az volt, hogy ez nem egy szoftver, hanem “egy technológiai megoldás, mely két részből áll: egyrészt a jármű fejegységén futó navigációs szoftverből másrészt pedig egy okostelefonra letölthető alkalmazásból (mely egyelőre iOS és Andorid platformot támogat majd)” Ezen keresztül elvégezhetők a frissítések, a contentek hozzáadása, de akár a Live szolgáltatások biztosítása is.

Egyszóval tényleg nagyon érdekes volt, és minden percét élveztem. És az igazi „meglepetések” még csak most kerültek sorra. A garázsban egy amerikai motorgyártó két “nagy”motorja, egy japán gyártó két családi autó modellje, és egy európai SUV álltak, természetesen mindegyikben az NNG készítette (white label) navigáció volt (majdnem, mert az egyikben a saját iGO Navigation márkajelzésükkel futó szoftver volt). Külön érdekesség például a motorra kifejlesztett navigáció, amely típusra szabott igényeket elégít ki (pl. nagy gombok a kesztyűben történő kezeléshez). Külön érdekesség volt, hogy a személyautóban működő TMC szolgáltatást találtam.

Az utolsó meglepetés egy (a) tesztlabor bemutatása volt, ahol a telepített rendszer képes szimulálni azt, mintha a világ bármely pontján navigálnánk (akár több gyártó, készülékén egyszerre, ugyanazon az útvonalon, egy időben futhat a navigáció). Sajnos erről nem mondhatok többet, mert ha elmondanám, akkor…

Kapcsolódó cikkek:

https://navigyurci.hu/2010/07/14/vissza-az-oskorba-iter-avto/