Az előző részben megvizsgáltunk néhány lehetőséget, amelyeknek nagy előnye hogy újabb befektetések nélkül, vagy minimális ráfordítással lehet navigációs segédeszközünk a meglévő készülékünkből…
Az is világossá vált, hogy ezek a megoldások nem minden esetben lesznek száz százalékosak, akadhat benne hibalehetőség, főleg hosszabb út esetén… Ezért újabb alternatívát javasolok, és mindenki döntse el maga az összegyűjtött előnyös és hátrányos tulajdonságok alapján, hogy számára melyek döntő fontosságúak. Úgy gondolom, hogy munkára, vagy jelen esetben hosszabb utazásra jobban járunk egy un. PNA használatával. Ezek azok a kütyük azok, amiket a dugóban állva (ülve?), és átnézve a másik autóba, elég sokban láthatunk feltappancsolva a szélvédőre.
De ne szaladjunk ennyire előre. Nagyon fontos, hogy vásárlás előtt átgondoljuk azokat szempontokat, amelyek szerint majd kiválasztjuk az új készülékünket. Ne felejtsük el azt sem, hogy ezek nem olcsók, és általában nem egy-két évre vásároljuk ezeket.
Milyen lehetőségeink vannak (a teljesség igénye nélkül)?
– Hová utazunk? Ha tudjuk hogy a keleti országokon kívül máshol is áthaladunk, akkor ne vegyünk csak Kelet Európás (CCE/KEU) térképpel felszerelt készüléket. Utólag térképet bővíteni költségesebb, mint elsőre is a megfelelőt megvásárolni.
– Akarunk-e forgalmi információkat is látni menet közben? A forgalmi információ sok esetben hasznos, időt és pénzt takaríthatunk meg vele. Ám nem minden készülékhez van jelvevő, és nem minden készülék bővíthető ilyen eszközzel.
– Mennyi pénzünk van rá? Ez sok mindent meghatároz, általában a legfontosabb különbség lehet a minőség, a térkép frissítés (pl. élettartam frissítés), és a támogatás mikéntje.
– Könnyen kezelhető legyen, és lehetőleg ne útközben tanuljuk meg hogyan kell.
– Jó, látható legyen. Ezt esetleg érdemes kipróbálni is (a Media Markt üzleteiben elég nagy a választék, és rengeteg bemutató készülék látható működés közben a polcokon), az egyes típusok közötti különbség jól érzékelhető.
– A hangja lehúzott ablaknál is hallható legyen.
– Szükségünk van-e alternatív kihangosítási lehetőségre (sok autóban már be van építve gyári készlet).
Ezek a navigációs eszközök un. céleszközök, első és legfőbb dolguk a navigáció, és a márkás készülékek esetében nem is jellemzőek a további funkciók. Lássuk milyen pozitív illetve negatív tulajdonságokat tudunk összegyűjteni:
Pozitív
– Céleszköz, csak navigálni tud, de azt jól
– Minden tartozék az autós használathoz van kialakítva
– Jó minőségű GPS vevővel szerelik
– Bírják az igénybevételt, pl. a több órás töltést, vagy az erős napsütést
– Élettartam frissítéssel kapod a jelentős részüket
– Létezik olyan típus is ami beépített SIM kártyával kapható, így vagy havi díj ellenében, vagy térítés nélkül használható az internet kapcsolat (pl. forgalmi információk, keresés), ebben az esetben a roaming díj sem nálunk jelentkezik
Negatív (hogy kinek mennyire, az felhasználási módtól függően változik)
– Többnyire CSAK navigációra alkalmas (nem játszik le filmet, zenét, nincs rajta játék, és a hosszú úton nem foglalja le a gyerkőcöket)
– Egy újabb kütyü amit rakosgatni kell, vigyázni rá és kiszerelni kiszálláskor
– Plusz költség, a meglévő eszközök mellé megvásárolni
Ezekből az eszközökből is többféle kapható. Vannak a szoftver nélküli és a navigációs szoftverrel előre telepített vasak. Előbbiekkel nem szívesen foglalkoznék, mert túl sok lehetőséget adnak a csalásra (bár nem teszik kötelezővé). Lássunk néhány “axiómát”.
“Fontos, hogy megbízható kereskedőtől vásároljunk, nem biztos hogy azért mert olcsó (bb), érdemes egy autó csomagtartójából megvenni az imádott terméket (az sem baj, hogyha az interneten is tájékozódunk vásárlás előtt). Ha használt készüléket veszünk, kerüljük azokat, amelyekhez az összes tartozék csak egy autós töltő… Lehetőleg komplett dobozos terméket vegyünk.
Fontos még az is, hogy kitől és hogyan kaphatunk segítséget, hogyha elakadunk a használatában, vagy az, hogy hol és mennyi idő alatt javítják meg készülékünket ha elromlik, esetleg kapunk-e arra az időre cseregépet… Mint látjátok, készüléket választani nem egyszerű feladat, de ha előtt összegyűjtjük, hogy mire van szükségünk, egy SZAKBOLTBAN ez alapján tudnak segíteni.
Ilyen elég kevés van. Vásárlás előtt érdemes közvélemény-kutatást végezni az ismerősök között, ki hol szokott ilyen készüléket vásárolni, és olyan helyre menni amiről pozitív visszajelzéseket kapunk.” Ezen tanácsok betartásával több esély adódik arra, hogy az általunk elköltött összeget valóban a legjobban használjuk ki.
A következő részben, néhány konkrét típusra teszünk javaslatot 35-40 ezres árkategóriától kezdődően…
Tegyük fel, hogy vennék egy okostelefont. Ha azt a pénzt, amit egy szoftver nélküli PNA-ra szánnék, hozzácsapom egy belépő szintű okostelefon árához, akkor máris tudok egy olyan jobb telefont venni, amin gond nélkül elfut bármelyik online vagy offline navigáció anélkül, hogy egy menet közben jövő hívásnál lefagyjon a rendszer.
Így nem kell két kütyüvel bajlódnom, és mivel a telefon mindig nálam van, csak egy töltőt és egy tartót kell a kocsiban felszerelnem.
Ha nem kiránduláshoz kell, hanem napi munkához, akkor pláne praktikusabb, mert a kocsiból ki-be szállva nem kell állandóan a PNA-t meg a tartóját fel-le szerelni. “Rutinos” autófeltörő úgyis látja, ha telefontartó van a szélvédőre cuppantva, és nem feltételezi, hogy a készülék a kesztyűtartóban lapul, ellenben egy PNA tartóval, ami egyenest felhívás keringőre.
A szoftver nélküli PNA csak megemlítésre került, véleményem szerint nem komoly lehetőség. De egy jófajta, élettartam frissítéssel ellátott PNA-val szemben nem alternatíva az okostelefon. Szerencsére nem vagyunk egyformák, így a véleményünk sem mindig az… :) Köszönöm a hozzászólást.
Esetleg érdemes lenne a felhasználás módja szerint is szelektálni. Akinek egy forgalmas nagyvárosban kell közlekednie, annak a forgalmi adatokat figyelembe vevő online navi aranyat ér. Míg aki csak a külföldi nyaraláshoz keres megoldást, annak elég lehet egy PNA is.
Továbbra sem értem, hogy a PNA-nak milyen hihetetlen előnye van a percre kész okostelós megoldáshoz képest, de hátha a következő cikkből ez is kiderül :-)
PDA_FAN: Az a baj, hogy kútkáván át nézed az eget. A budapesti dugóelkerülés a navigálás fontos szelete, de nem a teljes spektruma. Persze, Budapesten belül én is legtöbbször a Waze-t veszem elő, de csak azért, mert itt a Waze nélkül is remekül kiismerem magam, ezért 90%-ban nem a navigáláshoz, hanem a dugóelkerüléshez van szükségem rá. Ha hosszabb útra kell mennem, amit előre meg akarok tervezni, vagy ha amúgy ismeretlen helyen járok, ahol nem tudom fejből, hogy egy-egy komplikáltabb kereszteződésnél melyik sávba érdemes besorolni, akkor bizony a Waze már nem olyan jó megoldás (ezeket ugyanis nem tudja), ráadásul szükség van hozzá a mobilnetes kapcsolatra, ami külföldön általában nem opció.
Szóval — és itt a magam részéről lezárnám a vitát — próbáld kicsit differenciáltabban nézni a kérdést, és fogadd el, hogy mi nem a Budapesten navigáló, talpraesett budapestieknek szánjuk az írásainkat, hanem a százféle szituációban navigáló, különböző igényeket támasztó autósok sokaságának.
“…és fogadd el, hogy mi nem a Budapesten navigáló, talpraesett budapestieknek szánjuk az írásainkat, hanem a százféle szituációban navigáló, különböző igényeket támasztó autósok sokaságának.” Magam sem fogalmazhattam volna pontosabban. :)
Köszi Zsolto, akkor hadd javasoljak egy tesztet: Budapesten egy hétig Waze kontra TMC-s PNA. Ha az jön ki, hogy a TMC-s PNA kenterbe veri dugóelkerülés terén a Waze-t, már rohanok is a boltba venni egyet :-)
Olvasd el még egyszer figyelmesen a cikkeket, és mutasd meg nekem hogy beszéltem budapesti navigációról… “Az okostelefonok és tabletek egy hosszabb európai túra (vagy munkaeszközként történő alkalmazás) esetén csak korlátozottan alkalmazhatóak, véleményem szerint csak ezekre bízva magunkat ne induljunk útnak.” A kedvedért még jobban kiemeltem a munka céljára történt felhasználást is.
Ha meg nem olvasod el, akkor???
Gyurcival együtt nagy híve vagyok az okostelefonos navigálásnak (ezt már többször leírtuk itt), csodálatos utat jártak be ezek az eszközök, ad-hoc utakra mindketten gyakran használjuk őket, de ez nem jelenti azt, hogy az elsődleges telefonként használt okostelefon megfelelő lenne navigációs igáslónak. (Egy második, csak erre fenntartott okosteló már más kérdés, de most ezt hagyjuk figyelmen kívül.)
Úgy gondolom, hogy a felhasználás módja — ami alapján PDA_FAN szerint különbséget kellene tenni — nem abban merül ki, hogy _hol_ használod a készüléket (városban vagy nyaraláskor), hanem hogy _mennyit_. Aki napi rendszerességgel, sokat navigál, az előbb-utóbb jó eséllyel belátja, hogy egy jó minőségű, online TMC-vel és mindig friss térképpel rendelkező, de mobil adatkapcsolatot mégsem igénylő PNA (külföld!) sokkal megnyugtatóbb, profibb eszköz, mint egy okostelefon, ami az országhatáron kívül már csak macerával/anyagi ráfordítással használható ugyanerre a célra.
Ráadásul okostelefonon még mindig ritkák és drágák azok az offline navigációs szoftverek, amik adnak sávinfót, lehet velük útvonaltervet készíteni, és különböző járműtípusokra is terveznek útvonalat.
Mindezt amúgy már többször is leírtuk, semmi újdonság nincs benne… Gyurci itt a saját, nem csekély tapasztalata és a legjobb meggyőződése alapján olyan tanácsot próbál adni, ami lehetőleg a legtöbb embernek beválhat.
Ezzel együtt virágozzék sok virág, PDA_FAN is használja azt az eszközt, ami neki a legjobban megfelel :).
Köszi, a lényeget jól leírtad. Mindenki azt vesz amit a legjobb meggyőződése diktál. Én is csak azt ajánlom. :)
Szerintem ez eddig is kiderült, már jó néhányszor leírtam. ;)
Mivel? Hát navival! (bocs!:-))
Természetesen telefonnal, (iPhone) rajta Waze, esetleg iGO Szülinapp, TomTom. A PNA szerintem már a múlt… Persze, aki korábban vett, használja, nem kérdés.
Munkára, mindennap, napi 8-10 órát folyamatosan? Vagy csak “úgy”?