Navigáció – GPS – Autó! Néhány napja körbejárt a sajtóban egy hír az idén 30 éves GPS navigációról. Ezek a sajtóanyagok jók, de néha kis szerencsével, és néhány jól megválasztott hozzávalóval még jobbá lehet tenni őket. Persze 10 év távlatából könnyű kapcsolódási pontokat találni…

Történetesen ez a téma engem is érdekel, és ehhez a történeti bemutatóhoz én is hozzájárulnék két készülékkel, amelyekről úgy gondolom, hogy ide tartoznak, ráadásul bővebben olvashattok róluk itt az oldalunkon is. Hogy emeljek a téten, az egyikből van is egy működő példány a tulajdonomban…

Úgy gondolom az 1989-ben “született Etak Navigator mindenképpen megérdemli, hogy megemlítsük ebben a cikkben. Ez a készülék a navigátorok között, talán az első számítógépekhez volt hasonlítható. Több egységből állt, és ezek a mai készülékekhez mérve óriásiak voltak. Látszik, hogy ez még nem a végleges technika, de már működött. És ahogy egy 2012-es cikkben olvasható volt, még mindig működik. A teszt közben kiderült, hogy az “Etak Navigatorban alkalmazott technológiának előnyei is vannak a mai rendszerekkel szemben. Működik alagutakban és felhőkarcolók között is, ahol a műholdas navigáció bizony legtöbbször csúnyán elvérzik.”

Akit bővebben érdekel az East Bay Times-ban megjelent írás, itt olvashatja magyarul. Amúgy a cikkből az is kiderül, hogy többen is rendelkeztek már működő készülékkel, ilyen volt a Solus Pro illetve a sokak számára ismerősen csengő Copilot 2000 is.

A másik olyan eszköz, amelyet nem hagynék ki a sorból, az a Garmin Navtalk – amely szintén 1989 környékére tehető, olyannyira hogy az 1989-es Computerworld újság is bemutatja azt. Nekem abban a szerencsében van részem, hogy máig őrzök egy működő példányt belőle, amelyről egy rövid bemutatót itt olvashattok.

És innen a hivatalos sajtóanyag, legalábbis a témához szorosan köthető része. Természetesen ennek lényege a “magyar kapcsolat (Nav N GO)”, illetve a betöltött szerepük a fejlődésben/fejlesztésben. A kékkel kiemelt megjegyzések tőlem származnak.

Idén 30 éves az első GPS navigáció: Hogyan lett a titkos katonai technológia mindennapjaink része?

– 30 éves az első mobil navigációs eszköz
– 20 éves az első navigációs GPS vevővel szerelt mobiltelefon
– 10 éves az első single-chip architektúrával szerelt vevőegység

A GPS a Global Positioning System angol elnevezés rövidítése, globális helymeghatározó rendszert jelent. Eredetileg Navstar GPS néven az USA védelmi minisztériuma számára készült, katonai célokra. Az 1980-as években az Egyesült Államok kormánya engedélyezte a rendszer polgári célokra történő felhasználását, mivel kezdetben külön frekvencia állt rendelkezésre a katonaság és a civilek számára.

A katonai rendszer pontosabb helymeghatározást tett lehetővé, továbbá bevetés esetén a civil frekvencia szüneteltethető volt. A jeladó műholdak ezen tulajdonságát a Clinton éra alatt 2000 május 1-én kapcsolták ki az üzemeltető szervek, a civil használat megkönnyítése és az utasszállító repülőgépek helymeghatározásának segítése céljából. A mikroelektronika fejlődésével a GPS polgári felhasználása is virágzásnak indult, mivel a GPS vevők egyre kisebb méretben is elérhetővé váltak.

Érdekesség, hogy törvényi szabályozás miatt, biztonsági okokból, csak különleges engedély birtokában készíthető olyan vevő, amely 18 km magasság és 515 m/s sebesség fölött is működőképes. Ezek a paraméterek az ellenséges katonai felhasználást teszik lehetetlenné, ugyanis ezek az úgynevezett cirkáló rakéták és a ballisztikus rakétafejek jellemzőivel függnek össze.

– 1989 – Magellan NAV 1000 – az első mobil GPS navigációs eszköz (tengeri navigációs eszköz – egycsatornás GPS vevővel)
Súly: 1,5 kg
Méret: 22,2 x 8,8 x 5,7 cm
Ár: 2000 dollár
Az időszakos lefedettség miatt a készülék csak előre megadott időpontok között volt képes a pozíció meghatározására. A pozíciót koordinátákban adta meg.

– 1999 – Benefon Esc! (eltelt közben 10 hosszú év, közben a készülékek formája szebbé, a súlyuk könnyebbé vált)
Súly: 0,15 kg
Méret: 12,9 x 4,9 x 2,2 cm
1999-ben a Benefon Esc! fejlesztette, első GPS vevővel ellátott mobiltelefonként, a kereskedelmi szektor számára. A telefont elsősorban Európában értékesítették, ám a jövő GPS-kompatibilis telefonjai számára úttörőként szolgált.

2009 – XPOSYS PMB 2540
Méret: 3mm

Az első single-chip architektúrával szerelt vevőegység. 2009-ben 25% -kal kisebb méretet ért el a gyártó a piacon található többi versenytársnál. Alacsony energiafogyasztása és kis mérete miatt a chip sokkal több eszközbe is beszerelhető volt, mint az addig szokványos GPS navigációs „dobozok” és okostelefonok. Ez olyan jövőt vetített előre, amelyben szinte minden eszközünk lokációs adatokat hasznosíthat.

Az 1989-es NAV 1000 sikere után más cégek, például a Garmin (1989), a TomTom (1991) és a Mio (2002) GPS-készülékei számos beszállító, így a Navteq (1987), a Navigon (1991), a SiRF (1995) és a TeleNav (1999) térképeivel és navigációs szoftvereivel kerültek piacra.

És hogyan kapcsolódik mindez a  Nav N GO-hoz?

– 2004 – A Nav N Go megszületése
A 15 éve garázscégként indult, 4 fős startup meglátta a lehetőséget a GPS nyújtotta navigációs megoldásokban és elkezdte fejleszteni a később egész világot meghódító szoftverét, az iGO-t.
– 2005 – iGO My Way elkészül
Több hónapnyi megfeszített munka után a Nav N Go kiadta az első iGO-t, amely az első olyan szoftver, amely PDA-n futott és Magyarország elektronikus térképét is tartalmazta.
– 2006 – Európa egyetlen gigabájtban (aki nem látott még ilyen szoftvert, annak itt egy rövid bemutató róla, egy Asus készüléken)
Az iGO fejlesztőcsapata véghez vitte a lehetetlent, 1 GB-ba sűrítette egész Európa térképét egy SD kártyán. A versenytársak ezt csak több DVD lemezt használva tudták elérni, mivel térképeik sokkal nagyobb helyet foglaltak az adattárolókon.
– 2007 – Az első 3D térkép, és tájékozódási pontok megjelenése a navigációban (annak, aki esetleg nem ismerné, egy rövid ismertető róla)

A magyar start-up tette meg az első igazán nagy lépést a háromdimenziós térképek felé: az addigi kétdimenziós térképek helyett 3D-s utakat, tájékozódási pontokat tartalmazó megoldást fejlesztett.
– 2012 – Az NNG eladásai több mint 20 millió licensznél járnak
A Nav N Go időközben NNG-re egyszerűsítette a nevét, bővítve partnerhálózatát – a cég töretlen sikereket arat a nemzetközi piacokon.
– 2019 – Az NNG autós navigációt és infotainment rendszereket fejleszt
Az NNG fő profilja ma már az autóipari szoftverbeszállítás. Bár sokan nem tudják, de sok neves autómárkában a cég magyar fejlesztésű szoftvere fut.

Forrás: nng.com

És azoknak, akik végigolvasták a cikket egy kis érdekesség: egy navigációs készülék 1930 környékéről…