A térképek tekintetében a legelterjedtebb készüléktípusok a következő térképgyártók térképeit használják:

1. Navteq:
A kanadai térképész cég a kezdeti időkben elsősorban az amerikai kontinensre koncentrált (első európai irodáját 1991-ben nyitotta az előd cég), majd onnan fokozatosan, elsősorban a Magellán és Garmin készülékek segítségével megkezdte hódító útját Európában és a távolkeleten is. Jelenleg 78 országról 6 kontinensen van térképe a cégnek. A hazai piacon a leghíresebb Navteq térképet használó márka jelenleg a Garmin, de ugyancsak ezeket a térképeket használják a Navigon készülékek és zömében az autókba előre beszerelt navigációs fejegységek is. 2008-ban a Nokia felvásárolta a céget, és ettől az időponttól kezdődően a Nokia készülékek is Navteq alapú navigációs térképeket használnak. Magyarországi térképe az utolsó frissítésnél nagyságrendeket fejlődött úthálózat szempontjából, azonban sajnos minden dűlő rákerült, így az útosztályozások miatt gyakran okozhat majd nekünk problémát az ilyen térkép használata. Itt is igaz a mondás, hogy a kevesebb néha több.

2. TeleAtlas:
A holland cég a másik térképgyártó, aki kezdetben elsősorban a európai piacon tevékenykedett, majd fokozatosan kiterjesztette lefedettségét. Jelenleg több, mint 200 országban van jelen a világon és ezzel gyakorlatilag a legnagyobb térképgyártónak mondható világviszonylatban. A céget 2008-ban felvásárolta a TomTom, amely nagy versenyben volt a Garminnal a cégért, viszont ez utóbbi végül kihátrált az üzletből. A Magyarországi térképe az utolsó két frissítéssel sokat változott, de még így is hagy kívánnivalót maga után. Azonban mióta a TeleAtlas magyarországi irodával is rendelkezik a változtatások gyorsabban és pontosabban jelenhetnek meg a frissítésekben. A kelet-európai térképek is fejlődnek, de ott a TeleAtlas még semmiképpen nem valós alternatíva.

3. TopMap:
A TopMap Zrt a kezdeti időkben első sorban a magyarországi piac kiszolgálására alakult, így kezdetben nem nagyon tudott részt hasítani a nagyok mellett a nyugat-európai navigációs piacból. Felismerve a cégben rejlő üzleti lehetőséget, a keleti régió dinamikus fejlődését azonban az NNG Zrt többségi tulajdont szerzett a cégben, ami után a cég a kelet-európai piacok felé nyitott. Kezdetekben a Mitac és később az NNG piaci erejét kihasználva fokozatosan egyeduralkodóvá vált a kelet-európai régióban, mint globális térképszolgáltató.

4. Kisebb, helyi térképész cégek:
A legtöbb országban léteznek digitális térképekkel foglalkozó más cégek is, melyek általában az adott ország térképeit készítik és értékesítik navigációs rendszer- vagy szoftver gyártók felé. Hátrányuk a nagyokkal szemben, hogy a már telített piacra az üzleti és egyéb érdekek miatt nehezen kerülnek be, sokszor egyedi megoldásaik nem kompatibilisek a nagyok megszokott megoldásaival, ezáltal nehezebben érvényesülnek a szoftvergyártóknál. Hazai viszonylatban ilyen pl. a CData-Térképtár Kft, melynek térképi lefedettsége és társított megoldásai ugyan jobbak voltak bizonyos tekintetben minden nagyobb térképgyártóénál, azonban 2 éve megálltak a fejlesztéssel, így mára elveszítették versenyképességüket. Elsősorban saját megoldásokat fejlesztenek, illetve a nagyközönség előtt kevésbé ismert megoldásokra koncentrálnak.

A fentiek alapján talán egyértelmű, hogy a térképek tekintetében a választásnál meglehetősen körültekintően érdemes választani, hiszen magyarországi térképet pl. több térképgyártó gyárt, azonban azok részletessége más és más. Emellett az egyes régiók (pl balkáni országok) térképeinek részletessége is alapjaiban eltérhet.

Trükkök és csúsztatások a térképekkel kapcsolatban:
A kelet-európai régióban a navigációs boom beindulásakor a nagyok (leszámítva a TopMap-et) még nem álltak készen egy nyugaton már megszokott minőségű térkép megalkotására. Mivel elsősorban előre beszerelt autós navigációkra koncentráltak, melyek eladása a régiókban nehezen volt nagynak nevezhető, így nem nagyon láttak fantáziát a térségben. A PDA készülékek és később a PNA-k megjelenésével és áruk drasztikus csökkenésével azonban mindennapossá vált a kézi eszközök használata az átlag emberek életében is. Ezek főleg az NNG által készített iGO-Mio szoftvereknek köszönhetően töredék árért jobb minőséget és szolgáltatást nyújtottak, mint a sokkal drágább előre beszerelt gyári egységek. Természetesen ez nagyban volt köszönhető a már említett TopMap magyarországi térképenek, illetve az NNG akkori üzletpolitikája alapján a régió országainak egyéb térképészcégeitől vásárolt saját térképeknek.
A nagyok erre a kihívásra, mivel a vevők többsége az un. lefedettség alapján választott, a következő trükköt kezdték használni: Nem úthálózatot, vagy területet lefedő arányokat határoztak meg, hanem a lakosság függvényében mérték a térképek lefedettségét. Így volt lehetséges pl., hogy a 25-30%-os lefedettség, a gyakorlatban egy Budapest térképet jelentett, ami nem is mindig volt a legfrissebb. A mai viszonylatban is becsapós néhány lefedettségi adat, hiszen még most is előfordul, hogy nem úthálózat alapján mérik a térképek lefedettségét. Így 80%-os és 90%-os térkép esetében is bőven lehet minőségi eltérés akár még a 80%-os javára is.

Összességében a térképek piacán a mai helyzet a következő:
Nyugat-európai térképek tekintetében a Navteq és a TeleAtlas nagyjából hasonló minőségű térképet képes produkálni, így ezekben a régiókban szinte alig van különbség a térképek tekintetében, a térkép relaseket mindegyik szolgáltató egyforma időközökben képes prezentálni, így csak a szoftvergyártón múlik, melyik térképkészletet használja. Azonban itt érdemes megjegyezni egyrészt, hogy a Navteq térképek számos egyéb kiegészítő adatot is tartalmaznak a régióról, melyeknek licencét bizonyos feltételek mellett csak Navteq térképet vásárló szoftverekhez kapnak meg a gyártók (a tulajdonos Nokia természetesen nem), másrészt viszont az igen elterjedt TomTom navigációs rendszer felhasználóinak és felmérő autóinak köszönhetően a TeleAtlas gyorsabban reagál a változásokra, főként az eddig kevésbé fontos régiókban.

A kelet-európai régió egy másik kérdés, és hazai viszonylatban a navigációs szoftverek esetében elsősorban erre kell majd odafigyelni a vásárláskor, hiszen döntő többségében itthon és a környező országokban fogjuk használni a készülékünket. A régióban, ahogy erről már volt szó a TopMap Zrt nagyrészt egyeduralkodóvá vált, már ami a globális térképcsomagokat illeti, bár kétségtelen tény, hogy a nagyok is igyekeznek felzárkózni.

De mit is jelent a kelet-európai régió kifejezés? Nos igen… ez is viszonylagos, hiszen van ahol a volt keleti blokk államait, van ahol a görög és török térképek is ide tartoznak, megint máshol pl az ukrajnai, a balti és az orosz térképek sem. Ez már önmagában is zavaró, hát még ha kis csúsztatással teljes európai-nak titulálunk a terméket. (Itt meg kell említeni a Sygic Közép Európa térképét, amely összeállításában egy jól eltalált, használható térkép)

Akkor hát milyen térképpel vásároljunk készüléket??
A vásárlásnál itthon legyen szempont tehát, a keleti régió. Ebben vitathatatlan jelenleg a TopMap térképek előnye, még ha egyes régióban a nagyok kezdik is utolérni. A Navteq térképek pl. már néhol hazai viszonylatban sokkal részletesebbek nála, azonban a házszámozás és főként az útosztályok tekintetében bőven van még mit javulniuk. Ez utóbbi viszont nagyon fontos szempont a szoftverek tervezési algoritmusában, hiszen nem mindegy, hogy egy földúton tervez, vagy nem tervez a szoftver, hogy ismeri-e az egyirányú utcákat, a forgalmi helyzeteket. Ebben jelenleg a nagyok még meglehetős hátrányban vannak, nem csak itthon, de főként a többi keleti állam tekintetében.