Az előző cikkben a szebbnél szebb “keleti” autócsodákról volt szó, most a szemet gyönyörködtető “nyugati” típusok kerülnek sorra. Lesz itt mindenféle finomság, Austin Healey, NSU Prinz, és még egy Volkswagen Karmann Ghia is. Nem beszélve…

…a jóval fiatalabb “meseautókról”, amilyen a Fiat 850 Coupé, a Ford Mustang, a BMW 2002 vagy akár Herbie, “aki” teljes életnagyságban vett részt a bemutatón… És amiből talán a legtöbb volt, az a Ford Capri. Kezdjük is a Forddal. Néhány szó a Ford történelméről (nem ma kezdtek ám autót gyártani), szokás szerint most is a Wikipédia történeti bemutatóját olvashatjátok: “A század elejétől fogva az amerikai ipar egyet jelent a Ford névvel. A Ford gyár az alapítás idején egy átalakított kis detroiti vagongyárat jelentett 10 fő alkalmazottal.

Henry Ford irányításával az első 15 hónapban 1700 autó hagyta el a gyárat. A gépkocsik 1903 és 1908 között az ábécé első 19 betűjét viselték. A korai gyártmányok közül az első sikeres modell az “N-modell” volt, mely egy kicsi és könnyű négyhengeres autó volt és 500 dollárért árulták. Az 1908-as év folyamán aztán megjelent a legendás “T-modell”, melyből az elkövetkező tizenkilenc évben több mint 15 millió darabot adtak el.”

Ford Caprik hosszú tömött sorban…

A Ford Capri motorja

A háttérben egy Ford Sierra XR4i látható. Persze a Caprikon kívül még jó néhány Ford típus megnézhető volt, többek között az egyik legnagyobb kedvencem, a Ford Mustang is:

Vigyázz harapok!

Avagy a Ford Taunus:

Végül, de nem utolsósorban egy 1965-ös Ford Transit:

Tűzoltósági használatra felszerelve

Több autógyártó különböző típusai is láthatóak voltak még, például Mercedesek, BMW-k, Audik, Volkswagenek, Opelek, Fiatok — és még egy Rolls-Royce is:

És a végére hagytam a legszebbeket:

Austin Healey

Az Austin Healey egy brit sportautó. A megnevezés 1952-ben jött létre, amikor együttműködési megállapodás jött létre a British Motor Corporation (BMC) Austin részlegénél dolgozó (és később a BMC elnökévé váló) Leonard Percey Lord  és a Donald Healey Motor Company között. Ez 1972-ig tartott, és e két dátum között készültek az Austin Healey autók.

Szintén régi bútordarab az NSU Prinz is, van vagy 15-20 éve is, hogy az utolsó működő példányt láttam élőben az utcán. “…1957-ben az NSU ismét visszatért az autóiparba, ekkor jelent meg az NSU Prinz, mely 1973-ig – több modellfrissítést végrehajtva –  volt gyártásban. Az NSU azonban leginkább a Wankel-motorról híres, melyet elsőként 1964-ben alkalmaztak a NSU Wankel Spyderben, majd kicsit később a ma már sokak által ismert NSU Ro 80-ban.” (forrás: www.veteranpark.hu)

Ennyi fért bele a kétrészes bemutatóba — remélem tetszett a sok gyönyörű autó, és legközelebb talán ti is kimentek egy ilyen kiállításra. Elég sok van belőlük, és szinte minden alkalommal látni valami újabb felújított, vagy eredeti állapotú autót; a rendezvények általában ingyenesek. Ha nektek is van ilyen idős, de szép állapotú autótok, és meg szeretnétek mutatni az olvasóknak, akkor ide tudtok feltenni képeket: www.facebook.com/navigaljgyurcival