Mióta GPS létezik, a repülős térképek és a légi navigációs programok mindig problémát jelentettek, főleg az amatőr és félprofesszionális felhasználók számára. Az első öt évben, 1990-1995 között légi navigációs eszközként csak a Garmin, a Trimble és később a Magellán kézi vagy beépített GPS készülékek jöhettek számításba…

…ezek egy része speciális repülős programokat (is) tartalmazott, térképet meg leginkább nem. Még a professzionális harci gépekben is csak nagyon primitív vonalas, vektorgrafikus térképek léteztek, a köznép számára megfizethetetlen árakon.

A fordulópontot az jelentette, amikor a kézi számítógépek teljesítménye elérte a navigációhoz szükséges szintet, a képernyők felbontása pedig már lehetővé tette bonyolultabb, térképszerű képek megjelenítését. Programot „akárki” tudott írni, a térkép viszont nehezebb ügy volt.

A korábban egyeduralkodó kézi GPS gyártók utóvédharcai (főleg a szoftverek terén meglevő előny révén) eltartottak még öt-hat évig, mert a memória egyelőre csak a kisebb méretű vektoros térképek tárolását biztosította, ez pedig mindig a nagyfiúk játéka volt. Könnyen előállítható raszteres (szkennelt) térképeket eleinte csak az asztali gépek tudtak kezelni, ez volt az OziExplorer és a Fugawi (és itthon a Compumap) virágkora. Ezek a notebookok előretörésével „fogytak bele” a repülőgépek szűk pilótafülkéjébe.

A folyamat ma is tart, az okostelefonok, kézigépek alkalmasak a raszteres térképek használatára is. Előnyük a kisebb processzor-igény.

De ahogy ezen kézi kütyük sebessége tovább nőtt, lehetővé tette a vektoros térképek kezeléséhez szükséges bonyolultabb programok futtatását is, amiknél végre a kommersz szféra is utolérte a profikat. (Sok lúd disznót győz). A Windows Mobil és a Windows CE térhódítása után már a kézi kütyükre is lehetett vektoros programokat írni, vektoros térképeket létrehozni.

Mire az Android uralkodóvá vált, már készen voltak a programok (pl. a Navitel és sok egyéb) és a profi térképrendszerekkel konkuráló, társadalmi alapokon készülő térképek (OpenMaps, OpenStreetMap és még sok egyéb.) Ma már offroad és autós navigációs programokkal is tele van a webáruház polca. Tulajdonképpen csak a hajós és repülős alkalmazások vannak kissé lemaradva.

Ennek a lemaradásnak két összetevője van, a program és a térkép. A repülős programok alapfunkciói (távolság, irány, sebesség, magasság kijelzése) a gyalogtúrázásra készült programokban is megvannak, tehát el lehet indulni vele. Persze van sok – csak a repülésben használt funkció (érkezési-végrehajtási idő folyamatos számolása, követendő és aktuális irány párhuzamos kijelzése stb.), ami jó lenne.

Ezekre is vannak próbálkozások, mert tettre kész „őrültek” ezen a téren is vannak. Már a WinMo-ra is volt ilyen repülős program, a SeeYou és az LK-8000, Androidra a CompeGPS Air.

A másik kérdés a térkép. A repüléshez szükséges speciális adatbázis az autós navigációhoz képest tulajdonképpen egyszerű és ritkán változik. (Legfeljebb a reptereké). Az alatta levő földrajzi térkép viszont annál inkább. Igen sokáig rossz volt, amíg jó nem lett a repülős és földrajzi alap összevasalása (a TuHu-OMP vonal össznépi alaptérképeinek) a repülős fedvénnyel. Végül elkészült.

Már a WinMo és WinCE, sőt Garmin vonalon is voltak repülős réteggel megfejelt OMP alapú repülős térképek. De az igazi megoldás az Androiddal jött el.

Az OpenMapsAero réteg a GoogleEarth műholdképén

Tulajdonképpen a megoldás, a KML/KMZ rétegek alkalmazása már évek óta, a Google térképek okán meg lett volna, de azok nagyon nehezen voltak mobilizálhatók. A mobil internet először is pénzbe kerül, de 1000 méter fölött már az elérhetőség is kétséges, úgyhogy a repülésben nem nagyon használható, oda offline térkép kell. Ezt biztosította az, hogy a WinMo korában kialakult térképek és programok elérhetők Androidra is, sőt újabbak is vannak. És ezek már általában megértik a KML/KMZ formátumú adatokat.

Nem kellett más, minthogy a korábbi MP formátumú repülős rétegeket KML/KMZ formátumra konvertáljuk amik asztali gépen is szerkeszthetők a GoogleEarth eszközeivel. Ezzel értünk el a címben foglalt célhoz.

AZ OMP rendszerben a korábbi WinMobil/WinCE/Garmin formátumú repülős rétegek alapján most elkészült a KML/KMZ formátumú fedvény is. Ennek előnye, hogy teljesen elkülönül az alaptérképtől. A GoogleEarth-nál egyszerűen rátöltjük az alaptérképre és egyből repülőtérképet látunk. Ugyanez elvileg egy csomó KMZ réteget fogadni képes programban is megtehető, az eredmény azonban változó. A Google KML formátum ugyanis lehetővé teszi egyénileg definiált ikonok, vonal és kitöltés stílusok használatát. Viszont ezeket a többi program nem mindig fogadja el. (Igazság szerint a Google-nél is vigyázni kell, mert amit KML formátumban kijavítok a sminkből a GE-ben, az KML fájlban nem tárolódik, csak a tömörített KMZ fájlban, ami viszont nem (szöveg) szerkeszthető.)

Az Android alapú egyéb navigációs programokból én a következőket próbáltam:

Az OpenMapsAero fedvény az OruxMaps program OMP alapú térképén

– Az OruxMaps 99%-ban mindazt visszaadja, ami a PC-s GE-ben láttam. (Konkrétan az ikonméret változtatását nem hajtja végre.)
– Az Earth (Google) androidos program, bár nem navigál, de a repülőréteggel megfejelt térkép itt is jó.
– A TwoNav/CompeGPS megjeleníti a repülős réteget, de az „user icon”-okat és sminkeket nem. Pedig ennek a programnak igazi repülős (Air) változata is van, de jelenlegi ismereteim szerint ebben minden ikon egyforma, a vonalak megjelenése pedig más, mint a beállított.

Akinek van rá ideje és módja, az kipróbálhatja a többi androidos navigációs programban is a KML/KMZ repülős réteget, ha letölti a repülős fedvényt a compumap (megszűnt) oldaláról

Itt megtalálhatóak az OMP rendszerhez korábban létrehozott Garmin, WindowsMobil és WindowsCE formátumú repülőtérképek is.

És még egy fontos dolog: mint minden OMP anyag, ez is szabad forrásúnak tekinthető. Tehát a repülős fedvény szöveg szerkeszthető, KML formátumából lehet puskázni megoldásokat más célokra is, más önálló rétegek előállításához (Persze a forrás feltüntetése ajánlatos).