A szlovákiai székhelyű Sygic navigációsszoftver-fejlesztő bejelentette, hogy megszerezte az iOS-en és Androidon futó, és az OpenStreetMap ingyenes térképadatbázisát használó Be-On-Road navigációs alkalmazás tulajdonjogát…
A Be-On-Road fejlesztője, a Cseh Köztársaságban bejegyzett Aponia Software továbbra is független marad – a vásárlás csak magát a navigációs szoftvert érintette.
A GPS Business News portálnak adott telefonos interjúban Michal Stencl, a Sygic vezérigazgatója a következőkkel indokolta a tranzakciót: – Ezzel a vásárlással jelentős részesedést szereztünk az ingyenes térképeket használó, low-end okostelefonos navigációs alkalmazások piacán, egyúttal a jövőbeli
konkurencia ellen is védekeztünk, hiszen a Be-On-Road gyorsan növekedett, főleg az Android platformon. Az alkalmazást naponta kb. 60 000-en töltik le.
A Sygic árbevétele tavaly 18 millió dollár volt, Stencl idén 30%-os növekedésre számít. Szerinte a napjainkig regisztrált 55 millió letöltést alapul véve a programnak 2015-re 100 millió felhasználója lesz.
Stencl szerint cége jelenleg a Google/Waze páros után a letöltések számát tekintve globálisan a második helyen áll a mobil navigációs programok piacán. Azonban a Google-lal ellentétben ő nem hisz abban az üzleti eredmény reklámokkal történő hizlalásában – inkább az úgynevezett freemium szolgáltatásokra, vagyis az applikáción belülről letölthető extra funkciókra helyezi a hangsúlyt.
Az ingyenes Be-On-Road bevételi forrása eddig a jobb minőségű térképek (pl. TomTom vagy a HERE) megvásárlásának lehetősége volt, de a jövőben Stencl ebben az alkalmazásban inkább az Openstreetmapet részesítené előnyben, és a Sygichoz hasonlóan az alkalmazáson belülről történő, fizetős
funkcióbővítésben lát további üzleti lehetőséget.
A fedélzeti navigációs üzletág Az olcsó navigációs piacon és a jelenleg is működő, fizetős, prémium
alkalmazásokon kívül a Sygicnek van egy autógyártókkal együttműködő üzletága is – az alkalmazást legutóbb épp a Jaguar Land Rover tette a luxusautóiban működő inControl fedélzeti rendszer részévé.
Stencl arra számít, hogy hamarosan további 2-3 autógyárral is szerződést írhat alá, ugyanakkor véleménye szerint az okostelefonok továbbra is elsődleges szerepet játszanak majd a személygépjárműves navigáció területén.
Stencl már régóta vallja, hogy az okostelefonok legyőzik a beépített, fedélzeti navigációs rendszereket. Magyar versenytársával, az NNG-vel szemben a Sygic nem is próbálta eladni a szoftvert a fedélzeti navigációs rendszereket beépítő autógyáraknak. A jövő a megmondhatója, hogy neki lesz-e
igaza.
(Aki érti, hogy mi a különbség az NNG modellje és a Sygic-Jaguar üzlet között, az tegye fel a kezét! – Zsolto) Válasz a kommentek között – by Gyurci
Forrás: www.gpsbusinessnews.com
Fordítás: Zsolto
Szia!
Kösz a dicséretet! Hiányzik az írás, de én már nem újságírok. Már felejteni is egy kicsit magyar. Most Gyurci a navigációs hírnök.
Mit értesz második hely alatt? Ezt a részt nem értem.
@Moha Bá:
Helló :)!
Az eredeti cikkben büszkélkedett ezzel Michal barátunk:
“Stencl szerint cége jelenleg a Google/Waze páros után a letöltések számát tekintve globálisan a második helyen áll a mobil navigációs programok piacán.”
Azért tettem én is a kérdőjelet a mondatomba, mert gondolom, ez is az “attól függ, honnan nézzük” kategória :)
Ja, hogy az a második hely! Az elég vicces. Majd szólj megint, kérlek, ha tényleges felhasználók számát tekintve lesznek másodikok. ;-)
Moha bá’ a nálunk jóval gazdagabb országok életszínvonalából indul ki. Magyarországon a lakosság 90%-a majd 15 év múlva vesz olyan autót, amiben van navigáció, ugyanis a mai új típusok használtan akkor lesznek elérhető árúak. Én is most állok épp autócsere előtt, de az anyagi lehetőségeim alapján örülök, ha találok egy 2000 körüli évjáratot, ami még jó állapotú. Okostelefonom ellenben van, hiszen az nem kerül több havi jövedelmembe, mint az autó.
Úgyhogy részvétem azon országok polgárainak, ahol a kormányuk annyira ráér, hogy ilyen eszement korlátozásokat talál ki, hogy hova tehetem a kocsiban a telefont. Talán lázadjanak fel :-)
Ez nem életszínvonal kérdés. A cikkben és a megjegyzésemben az autóiparról beszéltünk. Ott pedig új autók készülnek. Azoknak, akik azt veszik. Ott az a trend, amit írtam. Remélhetőleg lassan annyira közönséges dolog lesz a beépített navigáció, mint mobiltelefonban a számológép. És mivel a gyári fejegység ma már kialakításában is beépül a kocsiba, valamint a navigáción kívül beleépül a klíma vezérlés, de sokszor még az is, hogy mikor égjen a belső lámpa, vagy mikor nyissa ki az ajtókat a kocsi megállás után, egyre kevésbé lesz lehetősége a felhasználóknak ezek lecserelésére. Használja azt, amit a kocsival kapott. Majd a következő tulajdonos is.
Amiről Te beszélsz, az az ún. “After Market” szegmens, amikor már futó autóba árulnak fejegységet. Igazad van, ott az emberek pénztárcája kisebb, a komplikációkkal szembeni hajlandósága viszont sokkal nagyobb. Elméletileg ott arathatnának ezzel a mobiltelefonos megoldással. Nem tudom, hogy van-e ilyen szerződésük valamelyik országban. Amit tudok, hogy az én régiómban az NNG a legtöbb nagy márkában ott van (Alpine, Clarion, Fujitsu Ten, Pioneer, …), róluk még nem hallottam. Magyarországon mi a helyzet?
A Fujitsu Ten kivételével ott vannak pl. a Média Markt áruházakban, mint ahogy az Audiovox is. A Pioneer-nak kapható a 2 DIN-es, AppRadio-s változata is:
https://navigyurci.hu/2012/01/19/az-nng-es-a-pioneer-appradio-uj-tavlatokat-nyit-a-mobilintegracio-teruleten/
“Dacia autó beépített navigációval? Meg Hyundai i20? El tudtad volna képzelni pár éve?”
A magyar újautó eladások 90%-a céges autó, többnyire Skoda Octavia és Ford Focus. Jelenleg ezekben nem alapfelszerelés a navigáció, a céges flottavásárlóknál nem is szempont, hogy költsenek rá.
A magánszféra autóeladásait pedig jellemzően a sok éves használt autók teszik ki, jelentős mennyiségük a külföldről behozott, legalább 7-8 éves típus. Ezek jelentős részében szintén nincs navi, és utólagos beépítésük ma még sokszor az autó árával összemérhető. Ne felejtsük, ez jellemzően az 1 millió forint alatti piaci szegmens. Egy ilyen értékű autóba 3-400 ezresért senki nem tesz gyári vagy utángyártott navigációt, hanem vagy PND-vel, vagy okostelefonnal oldja meg.
Tehát igenis életszínvonal kérdése az autóba beépített navigáció, hiszen ha mindenkinek lenne pénze a használt autóját újra cserélni, akkkor bizonyára 2-3 éven belül mindenkinek beépített navis autója lenne. Így azonban ez jó esetben is legalább 10 év, ami ezekben az országokban az okostelefonnak kedvez. Lehet ugyan jót derülni a szlovák cégvezér önbizalomtól dagadó kijelentésein, de egyelőre bőven van alapja a kelet-európai, és az ahhoz hasonló jövedelmű piacokon annak, amit állít.
És most leírom, hogy miért került pár országban a második kategóriába a navigáció.
Egyelőre nagyon kevés felhasználónak vannak tényleges elvárásai a navigációval kapcsolatban. Mivel a lista a tömegekről szól, erre még várnunk kell.
Viszont a navigációnak van egy fájó specialitása a többi autófelszereléssel szemben: frissítést igényel. Minden mást legfeljebb cserélni kell ugyanolyanra, itt viszont a térkép frissessége nagyon fontos. Pláne az olyan országokban, ahol sok új út épül (ugye, nem kell párhuzamot vonnom a vásárlói fizetési hajlandóság és az ország infrastrukturális beruházási hajlandósága között?! – tehát a célpiacunkról beszélek).
A múltban a térképfrissítés katasztrofális volt:
– nagyon ritkán jött. Nálam az évente egyszeri frissítés nagyon kevés. Kritikus utak maradnak el. Pláne, ha hozzátesszük a térképgyártók féléves átfutási idejét is).
– nagyon régi térképeket adtak frissítésbe. A giga töketlenség, lassú tesztelési és döntési folyamatok valamint egyes konkurenseink rossz térképformátum választása (pl. Kiwi) miatt 18-24 hónapos térképek kerülnek piacra, mint “frissítés”.
– drága. Iszonyat drága. A régi stílusú DVD-s frissítést after market navigációs készülék árfekvésben, azaz 4-5-10 PND áráért adták. Az én kinti kocsikba még mindig 399 dollárt kellene fizetnem egy 18 hónapos térképért. Persze, nem ezért használok PND-ket. Ezekből a frissítésekből minimális mennyiség fogy.
Tehát mára sok piacon (ahol régóta van navigáció) a felhasználók már odafigyelnek arra, hogy mennyiért és milyen frissítést kapnak.
Ez pedig ugyanúgy működik, mint maga a navigáció: egy bátor/kétségbeesett lép, a többi kénytelen követni.
Nálam az első fecske a Hyundai és a Kia volt. Két év ingyenes térképfrissítés évi egyszeri frissítéssel. Ez még nem az igazi, de a piacot azonnal megrázta. A Mazda 3, a nagy vetélytárs már 3 év ingyenes, félévenkénti frissítéssel jött ki. Azóta már megkerestek 5 éves meg “életfogytig tartó” frissítési kéréssel és negyedéves frissítéssel is mások. Így komolyodik el a navigáció. :-)
OK, értem. Valóban írtam ezt, de nem látszott, hogy mire válaszolsz. Viszont sajnos továbbra is vannak rossz hírem.
Egyrészt az előbb leírt két pontom sajnos továbbra is él. Ezen kívül van még egy hatás, ami már elért egy kritikus pontot, ahonnan nagyon nehéz visszafordulni:
—> Ez pedig a vásárlói preferencia lista! <—
Az autógyártók viselkedését ez a lista határozza meg. Mindegyik követi, és az innovatívabbak próbálják átírni, újabb tételeket rátenni. Mi eddig ezekkel az utóbbiakkal dolgoztunk, de mára már mindenki kezd követő lenni.
Miről van szó?
A vásárlói preferencia lista az, ami alapján a vevő autót választ. Ami ezen a listán rajta van, arra érdemes K+F-et és pénzt költeni. Az autó egyes felszereltségei négy csoportba sorolhatók:
– magától értetődő: ezek a dolgok régen rajta voltak a listán, de mára már vagy kötelezőek, vagy minden gyártó beteszi őket az autókba (lásd szivargyújtó). Ezek tehát már nem döntési szempontok, ezért nincsenek rajta a listán.
– differenciált: ezek a dolgok jól ismertek, régóta elérhetők, a felhasználó nem csak azt igényli, hogy legyen az autóban, hanem bizonyos elvárásai is vannak vele szemben. Ilyen a légkondi, ahol nem mindegy, hogy kézi vagy automata, és ha nem egy súlycsoportba tartozol a feleségeddel, akkor az sem, hogy egy körös vagy duális. Ezek a dolgok részleteikkel együtt szerepelnek a listán. Ezekre érdemes a legtöbb K+F pénzt költeni.
– kategorikus: ezek a dolgok újak, a felhasználók tömegének nincs még kialakult képe a felhasználásról, ezért csak "pipálós" funkciók: van a kocsiban, vagy nincs? Itt még igénytelenkedhet/spórolhat az autógyártó, mert a vásárló csak később jön rá, ha kehes a cucc. Ezek a dolgok csak a nevükkel vesznek részt a listán.
– érdektelen: ezek a dolgok még nagyon újak vagy nem zavarnak sok vizet, ezért a felhasználók nagyon kis része választ csak ez alapján, vagy nagyon alacsony súllyal vesznek részt a döntési végegyenletben. Ezek a dolgok nem szerepelnek a listán.
A beépített navigáció a nagy piacokon mostanában lépett az utolsó kategóból eggyel feljebb. Néhány országban már lassan egyel még feljebb kerül (lásd következő megjegyzéseket a térképfrissítésekkel kapcsolatban).
Tehát most már fontos dolog lett, mindenki kénytelen lesz elkezdeni költeni rá. Ez a mi szerencsénk. Nagyon vártuk ezt a pillanatot. :-)
Ha pedig egy autógyár merészen bedobja a navigációt minden autójába (nekem két ilyen partnerem is van idekint), akkor a vetélytársak kénytelenek beerősíteni ezen a területen. Így is történt. Ezért vagyunk ott 9 piacvezető autómárkából 7-ben, és ezért vagyunk benne az összes piacvezető teherautómárkában. Egy bátor lépett, a többi követi.
Folyt. köv.
Kedves Moha bá’ !
Ezt írtad:
“Ez az “okostelefonoké a jövő” dolog még akár igaz is lehetett volna, ha nem jött volna az NNG, és nem nyomta volna le a beépített navigáció árát és költségét.”
Erre reagáltam, hogy itt keleten ennek majd 8-10 év múlva lesz érzékelhető hatása, addig azonban van potenciál az okostelefonos naviban. Nem vonom kétségbe, amit az újautós piacról írtál, annál is inkább, mert én is látom ezt a tendenciát, amiről írtál. Csak épp ez a tendencia nagyon sokára fog ide “begyűrűzni”.
2. Az Általad említett országokban van még valami, ami rontja a bevételt: az emberek a kevés pénzüket nem navigációra, hanem ételre meg a gyerek iskolájára akarják költeni, ezért a többség nem veszi meg a navigációt, hanem megoldja “okosba”. A tisztességesebbje ingyenes szoftvert használ, a többi “ingyenesített” szoftvert. Ezek után szerinted a cikkben említett cég mennyire bízik abban, hogy ezekből az országokból valaha is komoly bevétele származik majd?
Amikor mi legutoljára néztük, akkor a Magyarországon használt navigáció több mint 90%-a illegális volt…
Az üzenetváltásunkat olvasva az iskolai relációanalízis B típusú válasza jutott eszembe: “igaz, igaz, nincs összefüggés”.
Teljesen igazad van abban, amit írsz, soha nem tagadtam, de szerintem nincs köze ahhoz, amit én írtam.
Az eredeti cikkben is autóipari (=új autó) szerződésekről írnak, Gyurci a telefon-fejegység kommunikációt vetette fel, én pedig ezekre reagáltam.
Te teljesen a magyar piacra fókuszálsz, és még a nagy kijelzős after market készülékeket is kizárod. Azaz mindent, amiről írtam.
Engedd meg, hogy pár pontban világítsam meg a fájdalmas valót:
1. Az NNG-t fűti a nemzeti öntudat, mert a kollégáim 98%-a magyar. Én is az vagyok, bárhol is élek. Mindent megteszünk, hogy otthon jól működjön a szoftver.
Viszont ha erre és a hasonló piacokra koncentrálnánk, nem tudnánk eltartani a 650 munkatársat. De még hatvanat sem. Sajnos a bevételünkben a magyar piac a “kerekítési hiba” nagyságrendjébe esik, és az összes hasonló jövedelmi szintű ország együttvéve is minimális. Szerencsére ezek a szerződések globálisak, ezért sikerül a navigációnak eljutni ezekbe az országokba is. Mi törekszünk rá, a partnerek nem mindig.
Gondolj bele: Kínában évente több autót adnak el, mint Magyarország teljes lakossága, a csecsemőket és vezetésképteleneket is beleértve.
Folyt. köv.
“Sajnos a bevételünkben a magyar piac a “kerekítési hiba” nagyságrendjébe esik, és az összes hasonló jövedelmi szintű ország együttvéve is minimális.” Ez nem hangzik túl jól, de érthető. Az emberek egyre nagyobb része a napi kiadásokra koncentrál. Sokak számára navigáció csupán álom… Illetve mióta a telefonokban van GPS azóta sokan azzal próbálkoznak (az ártól/minőségtől függően) változó sikerrel.
Sok ember aki már hosszú ideje munka nélkül van, és bejön nézelődni az áruházba, inkább csak tudakozódik, hogy hogyan tudna elkezdeni dolgozni félpénzből (se). Pl. egy “marha nagy” kamiont terelgetni Európában, akár minden tapasztalat nélkül, egy 40 ezer forintos okostelefon segítségével…