A “blogsorozat” első részében megpróbáltam felsorakoztatni azokat a tulajdonságokat, melyek a gyári navigációs rendszereket jellemzik, illetve utaltam arra, hogy kinek érheti meg ilyen készülékek megvásárlása. Jelen cikk az alternatívákról szól, vagyis amennyiben valaki szeretné, hogy vizuálisan “jól mutasson” a műszerfal, mégsem szeretné a gyári rendszerek listaárát befektetni egy ilyen kütyübe. “II. Blogíró pályázatra beadott alkotás”

Ennek folytatásaként két alternatívát vázolok, mely valójában inkább “másfél”. Először a “fél” megoldás, mely nem félmegoldás, hanem a valódi gyári rendszerek alternatív módon történő beszerzése.

1. Utólagos beépítés

A legtöbb ember számára úgy tűnhet, hogy a gyári navi rendszerek úgy vannak beépítve, hogy azokat csak a gyártósoron lehet betenni az autóba, utólag nem. Ez tévedés! Régebben egyik ismerősöm azt mondta, hogy gyakorlatilag bármely gyári extrát be lehet építeni utólag (a biztonsági rendszerek ” ABS, légzsákok stb. ” ez alól kivételt képeznek), kérdés csupán az, hogy milyen áron. Mivel – ahogy az előző részben említettem – a gyári navigációs rendszereket listaáron drágán adják, így az utólagos beépítés (“használt” alkatrészekkel) akár kifizetődő is lehet. A legtöbb esetben az is!

Saját példám: az autómba annak vásárlásakor 340 ezer forintért tudtam volna navigációt kérni. Természetesen nem tettem, ugyanakkor mivel gyakran nézem a külföldi aukciós portálokat, feltűnt, hogy a megfelelő készüléket 500 euróért (akkori árfolyamon kb. 130 ezer forintért) meg tudom venni. Érdeklődtem, lehetséges-e a beszerelés, valamint mi szükséges még a működéshez. Mivel pozitív választ kaptam, ezért elindult a “projekt”.

Amire fontos figyelni:

– A beszerelést végző. A saját esetben “nehezítés” volt, hogy az autó még garanciális volt, így csak márkaszerviz jöhetett szóba. Így kellett egy olyan autóvillamossági szerelőt szerezni, aki ismeri az ilyen rendszereket (ez nem egyszerű!) és vállalja is a beszerelést. Szerencsémre találtam, ráadásul ott, ahol egyébként is szervizelem az autót. Amennyiben a kocsi már nem garanciális, az interneten megtalálható több olyan autóvillamossági műhely, ahol örömmel beépítik a készüléket.

– Az alkatrészek. A szükséges további alkatrészeket sem volt nehéz beszerezni (persze ha nem vagyunk tisztában a pontos alkatrészadatokkal, kérjük szakember segítségét – akár ugyanazon autótípusba másfajta kábel, antenna, fejegység stb. való, évjárattól függően). A “projektben” többségében bontott részegységek kerültek beépítésre (tudvalévő, hogy a gyári alkatrészárak horrorisztikusak, így érdemes olyan “bontót” felkeresni, ahol külföldről is hoznak be alkatrészeket, mivel tőlünk nyugatra nagyobb eséllyel van olyan karambolos autó, melyből a kívánt dolgok kinyerhetők). Amennyiben úgy véljük, hogy a GPS antenna esetén nem a gyári megoldást választjuk, hanem megelégszünk a “GPS egérrel”, úgy egyszerűbb a dolgunk (az interneten többfelé árulnak ilyet), cserébe azonban a műszerfal tetején ott lesz egy púp, ami ronthatja a vizuális összképet, illetve bizonyos autótípusoknál ez a megoldás nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható (amennyiben fémgőzölt szélvédőről van szó).

Ezek után már csak reménykedjünk, hogy nem lesz “komplikáció” és élvezhetjük a gyári rendszert (saját esetemben a gyári listaárhoz képest féláron, kb. 170-180 ezer forintért).

2. Az alternatíva: gyári jellegű rendszerek

A címben szereplő megnevezésben a hangsúly a “jellegű” szón van. Ezek a készülékek hasonlatosak a tej jellegű reggeli italhoz, illetve a csokoládé jellegű tejbevonóhoz. Vagyis azt a látszatot keltik, mintha gyári rendszerek lennének (általában úgy néznek ki, mint a gyáriak, vagy nagyon hasonlítanak rá), de valójában “normál” WinCE alapú PNA-k, multimédia kiegészítéssel.

Sajnos ahogy a gyári rendszerekről, ezekről a készülékekről is nehéz általánosságban beszélni. Az ok pedig az, hogy a közös jellemző csupán annyi, hogy Kínában készülnek, valamint a gyári rendszerek helyére egyszerűen beépíthetők. A többi már nagyon különböző (vagyis a “belső értékek” jelentősen eltérnek).

Mielőtt valaki ilyen készüléket vásárol, az alábbiakat fontolja meg:

– Nagyon fontos a készülék kipróbálása! Akár ugyanúgy kinéző készülékek között is eltérések lehetnek a menürendszer, az elérhető szolgáltatások, a “szkinezés” (vagyis a kinézet) között. Láttam olyan rendszert, mely nagyon “bazári” hangulatot árasztott a csilivili menürendszerével, de természetesen volt olyan is, mely profi módon kivitelezett, “majdnem gyári” volt. Rá kell kérdezni a funkciók párhuzamos futtatására, itt is találkoztam olyannal, hogy CD lejátszása esetén a navi nem működött. Természetesen ellenpélda is van, előfordult olyan is, hogy a DVD-t is lejátszó fejegység a filmet a hátsó üléseknél lévő képernyőre közvetítette a gyerekeknek, míg apuci navigálhatott. Végül gyenge pont a rádió. Kínában nincs RDS, így az állomások kijelzése nem alapfunkció. Természetesen van olyan készülék, ami ezt is tudja.

– Beszerzés, garancia. Bár csábító az internet, a külföldi aukciós portálok, mindenkinek azt tanácsolom, gondolja meg az ilyen “olcsóbb” beszerzést. Sajnos az ilyen készülékeknél jóval gyakrabban előfordulnak hibás példányok, mint amit megszokhattunk. Nincs annál kellemetlenebb, minthogy a Hongkongból beszerzett kütyüt vissza kell küldeni cserére (saját költségre), feltéve, hogy egyáltalán a partner a cserét valóban elvégzi. Amennyiben Magyarországon vásároljuk meg a készüléket, úgy a garancia feltételeiről történő érdeklődés az első kérdések között szerepeljen.

– A navigáció. Mivel WinCE alapú készülékekről van szó, így azok a térképszotverek, amik a PNA-kon elmennek, általában itt is menni fognak. Ugyanakkor figyeljünk a kijelző felbontására, mivel itt lehetnek nehezítő tényezők! (Egyes olcsóbb készülékek sajátos felbontást alkalmaznak, amikkel nem működnek együtt a térképszoftverek). A navigáció SD kártyáról működik, azonban az SD, illetve a microSD foglalat mellett előfordulhat a ritkább miniSD foglalat is, erre is figyeljünk!

– A készülékek egyéb szolgáltatásai. Nagyon csábító a DVD, Divx lejátszási képesség (ezt általában tudják), ebben tényleg többet nyújtanak a legtöbb gyári rendszernél. Szintén pozitívum, hogy többnyire BT kihangosítóként is funkcionálnak, ami szintén nem általános a gyári rendszereknél. A TV tuneres képesség már kétélű dolog, mivel általában analóg tunerről van szó, amelyben történő sugárzást az eredeti tervek szerint jövő év végén beszüntetik Magyarországon.

– Ár. Sajnos nincs jó hírem. Azt várná az ember, hogy egy ilyen “madeinchina” tucatkészülék ára jutányos, még akkor is, ha (leegyszerűsítve) az autórádió helyére beilleszthető műanyag keretet kap. Sajnos nincs így. Az árak 100 ezer forint felett kezdődnek, az igazán “minőségi” készülékek akár 200 ezer forint felett is végződhetnek. Hasonló árért pedig már “nevesebb” gyártótól származó multimédia rendszert is kapunk, nem beszélve arról, hogy a gyári rendszereket ezért az árért rendszerint már be tudjuk építeni utólagosan.

Konklúzió:

A döntés a vásárló kezében van. Azt tudom összegzésül javasolni, hogy mindenki állítson fel egy preferenciarendszert, hogy mi számára a fontos, illetve mi nem, ez alapján mérlegeljen (természetesen figyelembe véve a rendelkezésére álló anyagi eszközöket). A cikkemben több lehetőséget kívántam vázolni, a döntés azonban szubjektív jellegű, így mindenkire érvényes tanácsot nem tudok adni. Azt kívánom, hogy akik ilyen készülékek beszerzését fontolgatják, jól döntsenek és élvezzék az új szerzemény szolgáltatásait hosszú ideig!

kovacsf
Kapcsolódó cikkek: Gyári autós navigációk: I. rész