Ahogy már az előző írásunkból is kiderült, a Mio A701 a maga korában egy szinte mindenre használható, jó minőségű és aránylag elfogadható áron megvásárolható készülék volt. Telefon, PDA, GPS, némelyiken még gyári MioMap navigációs szoftver is lakott…
Azt már láttuk, hogy a gyári csomagolásban szinte minden megtalálható volt, és hogy sok év elteltével is találni gyönyörű példányokat. Miért szerettük még? Mert rengeteg gyári szoftver volt rajta, a mellékelt CD-lemezen is kaptunk sok okosságot, meg a magyarítás, meg a rengeteg jobbnál-jobb Internetről letölthető “custom” rom…
Egész fórumok, weboldalak alakultak a maga idejében, amelyek a készülék minden csínját-bínját megismertették a kíváncsi és tanulni vágyó (bátor) felhasználókkal.
Gyári szoftverek:
– E-mail
– Internet
– Chat (Pocket MSN)
– Számológép
– Word
– Excel
– Power Point
– Média Player
– Játékok
Az említett bónusz CD-n a kezelési útmutatón kívül három szoftver kapott helyet:
– E-Converter (számológép és mértékegység- valuta átváltó)
– Phone City (analóg órák előre beállítható városok helyi idõivel)
– Mobile Assistant (contact és sim backup)
Külön szót kell még ejteni a navigációs képességeiről, aránylag sok szoftvert láttam futni rajta, volt azok között:
– iGO 2006
– Aeromap
– MioMap
– Russa
Sirf III-as chipset és a hozzá tartozó Quick Position program, amely előre letöltötte a műholdak helyzetét, így a pozíconálás nagyon hamar (kb. fél perc) végbement.
Ami ma már nem sok okostelefonnál fordul elő: komplett autósszettet is adtak mellé, mely tartó és töltő is egyben, útra készen.
A hardveres tulajdonságai között említésre méltó dolog a GPS-vevőn kívül a Bluetooth is; sajnos a WLAN kimaradt belőle. Ez volt a Pretec WiFi kártyák tündöklésének ideje. Bár emlékezetem szerint A2DP támogatás nem járt a Bluetoothoz, ám a különféle egyedi romok (pl: Lifeforce készített ilyen szoftvert) között volt olyan amely segítségével elérhetővé vált e funkció is.
Lássuk a technikai adatokat:
Kijelzõ pixel: qVGA (240*320)
Színárnyalatok száma: 65k (16 bit)
Memória: 64 MB
Memória bõvíthetõség: SD/MMC
Operációs rendszer: WinMobile 5,0
CPU: Intel PXA270, 520 MHz
Frekvenciasáv: 3 sávos
GPRS: Van
EDGE: Nincs
Infraport: Nincs
Bluetooth: Van
WLAN: Nincs
Kamera: CMOS
Kamera felbontása: 1,3 Mpixel
GPS: Sirf Star III. chipset
Akkumulátor típusa: Li-Ion
Készenléti idõ óra: 200
Beszélgetési idõ óra: 4
Súly: 150 gr.
Méret: 107x57x19 mm
Érdemes még megemlékezni a rom aktuális verziójáróL:
Mindent összevetve, már akkor is nagyon tetszett a Mio A701, és most is. Most legfőképpen a vas állapota nyerte el a tetszésemet, vagyis az, hogy még mindig újszerű. Talán még ma is be lehetne fogni napi használatra, bár a kevés RAM, és a régi (bár számtalan) program nagyrésze felett is eljárt az idő.
Örülök, hogy sikerült ismét kézbefogni ezt a remek készüléket, és Múzeum rovatunk tartalma egy újabb készülék bemutatójával bővült. Így azok is megismerhetik a Mio A701-es telefont, akiknek már nincs alkalmuk élőben látni. Köszönet Endrének, hogy ezt lehetővé tette.
Az érdeklődők rengeteg tesztet, és cikket találhatnak Sancho barátom oldalán is. Ilyen például ez a múzeális install lista is:
http://blog.sancho.hu/2007/11/mio-a701-install-lista-avagy-mit.html
Kapcsolódó cikkek:
https://navigyurci.hu/2012/11/20/muzeum-mio-a701-minden-foldi-joval/
Szerettem én is.
Még azt is elnéztem neki, hogy bejövő híváskor megállt a navigáció – de meg azt is, hogy a telefon még úgy is képes volt egy bejövő hívástól lefagyni, hogy sose mókoltam romokkal és nem volt ezermillió progi ide-oda telepítgetve. :)
De meg kell hagyni, ez a készülék megelőzte a korát, egy kis nosztalgiával gondolok vissza rá. Az egyik olyan telefon volt, amelyik sokáig megvolt nálam, ez azért jelent valamit.
@ nord Persze nem volt hibátlan. Mondjuk a különféle egyedi romok sok mindent javítottak. Anno, kipróbáltam párat, de ezkről semmilye anyag nem maradt sajnos…
Nekem is megvan még, a könyöklőben lakik, ha navigálnom kell egy évben háromszor, akkor előveszem. Az enyém elég viharvert állapotban van, de azért volt egy pár rettenetesen idegesítő hibája. A legfontosabb a 2 sec bug – a zölt gomb megnyomása után még nem épült fel a hívás, így várni kellett a mondanivalóval. A képernyő süllyesztett, emiatt a széleken lévő “gombokat” ujjal nem lehetett kezelni. A wlan hiányát írtátok, de sajnos az utólagos kártyát a memóriakártya helyére kellett berakni, így ronda is volt, és letölteni se lehetett szinte semmit. Az infra hiánya fájó hülyeség volt akkoriban. A toll, magától kicsúszott a helyéről. Hiába adtak többet, netről kellett rendelni.
@ ndr Szia, köszi az emlékeid megosztását. Gondolom a könyöklő nem igazán bársony tartó. :) Persze volt hibája, de akkor is… A maga idejében előremutató szerkezet volt.