Anti75-nek köszönhetően ismét egy igazi oldtimer került a Múzeum rovatunk “műemlékei” közé. Az eddig féltve őrzött HP iPAQ hw6515d landolt nálam, ami telefon, PDA, és bár a kijelzője nem túl nagy, navigáció is egyben…
Négyzet alakú kijelző, rengeteg apró gomb, ez számomra a Blackberry telefonokat idézi meg. Szuperül néz ki az ezüst telefon, a kékesszürke műanyag kijelzővédővel, a krómozott hívásindító és elutasító gombokkal, amelyek zölden, illetve pirosan világítanak. Nem beszélve az apró billentyűzet kék háttérvilágításáról… A minősége pedig igazán meggyőző. Még megvan a működő RX5730-am, ami most is karcmentes, és minden funkciója működik még ma is…
Erre a készülékre is igaz, amit a Mio A701-re írtunk az előző múzeumi bemutatónkban, hogyha szükség lenne rá, még mindig befogható lenne napi használatra, kisebb megalkuvásokkal. Lássuk, milyen tartozékok vannak hozzá:
Szerettem a HP csomagolási technikáját, igényes, és elfért benne minden, nem úgy, mint a mai “heringes” dobozokban.
A felső részben a papírok, könyvek, cd-k, míg alul az akku, a készülék és a többi kellék:
A mostani felállásban az alábbi tartozékok vannak meg:
A legimpozánsabb látvány talán a masszív számítógépes dokkoló, amelyen egyáltalán nem látszik az évek múlása:
Közben rájöttem arra is, hogy mi idegesít a legjobban a HP régebbi eszközeiben: az egyedi csatlakozójuk, amely még nem a mini vagy micro USB-s megoldást alkalmazza, hanem valami egészen mást. Ezért ha nem vagy otthon, de nem vittél magaddal minden “kegyszert” akkor bizony bajok is lehetnek… Vettem már mini USB kábelt hatszázért a Balatonon — HP -kábelt hiába is kerestem volna, pláne nem ennyiért.
Szóval a tartó a legnagyobb poén a tartozékok között. Masszív, nem billeg, tölt, szinkronizál, tart… A készülékben nincs WLAN, de ezt elég jól megoldották egy dupla kártyanyílássl, így az egyikbe betehettük az akkoriban divatos Pretec WLAN kártyát, míg a másik aljzatba egy tárolókártya kerülhetett adataink mentésére.
Nézzük, milyen gombokat, kapcsolókat, csatlakozókat rejt a készülék:
A készülék baloldalán (balról jobbra haladva) először a hangerőszabályzó gombot, majd a kamera gombját, végül pedig az infra ablakát találhatjuk.
A készülék jobboldalán (a képen balról jobbra haladva) találhatjuk az MMC/SD, közvetlenül mellette pedig a Mini SD kártya foglalatát. A túloldali sarokban a ceruza egy darabja látszik.
A készülék alján (a képen balról jobbra haladva) találjuk a headset csatlakozóját, majd mellette az USB speciális aljzatát, attól jobbra pedig a reset gomb nyílása helyezkedik el.
A készülék felső éle csak a ceruzatartó nyílását rejti (benne a ceruzával).
Maga a készülék szemből nézve egészen figyelemre méltó — legjobban talán a QWERTY billenytűzetet és annak világítását lehet kiemelni.
A következő – befejező részben, a készülék hardveres és szoftveres jellemzőiről fogok írni.
Néhány fontosabb technikai adat, a teljesség igénye nélkül:
– Kijelző: rezisztív TFT, 65000 szín
– Felbontás: 240×240 pixel
– CPU: Intel PXA270 312 MHz
– Memória: 64 MB RAM, 64 MB ROM
– Bővíthetőség: SDIO/MMC + miniSD
– Adatátvitel: GPRS – Class 10 (4+1/3+2 slots), 32 – 48 kbps, EDGE – Class 10, 236.8 kbps
– Bluetooth: 1.2 verzió
– Infra: Igen
– WLAN: Nincs
– GPS: Igen
– Billentyűzet: QWERTY
– Kamera: 1.3 MP, 1280×1024 pixels, LED fény
– Méretek: 118 x 71 x 18 mm
– Akku: Li-Ion 1200 mAh
– Súly: 165 g
– Microsoft Windows Mobile 2003 SE PocketPC Phone Edition
– Üzenet: SMS, MMS, Email, Instant Messaging
– Böngésző: HTML (PocketIE)
– peogramok: Pocket Office (Word, Excel, PowerPoint, PDF viewer)
– Zene: MP3/AAC/AAC+/WMA/OGG/AMR player
– Videó: WMV/MP4
Kapcsolódó cikkek:
https://navigyurci.hu/2012/12/05/muzeum-mio-a701-miert-szerettuk-annyira/
https://navigyurci.hu/2012/11/20/muzeum-mio-a701-minden-foldi-joval/
https://navigyurci.hu/2010/10/08/muzeum-garmin-nuvifone-m10-tobbet-vartam/
https://navigyurci.hu/2010/02/27/qtek-9000-meg-mindig-jol-hasznalhato/
Huhúúúú, a régi szép idők, amikor a tartozékok kibontása felért egy karácsonnyal, és utána olyan rumli maradt az asztalon, hogy győzzél rendet rakni :)
Ezek voltak az igazi hősi idők, amikor a “vasak” még “vasból” voltak, volt ázsiójuk, és valóban olyanok vettek ilyet, akik tudták is, hogy mire fogják használni (és persze akik megengedhették maguknak, mert ezek aztán tényleg státusszimbólumok voltak, nem lehetett két év hűséget behazudva fabatkáért hazavinni őket, hogy aztán másnap kikódolva felkerüljenek az apróhirdetési rovatba).
Remek lelet, Gyurci, és nagyszerű bemutató, öröm volt olvasni! :)
@ Zsolto Köszi! :D
@Gyurci
Köszönöm Gyurci, nagyon jó lett a cikk.
@ anti75 Én köszönöm, hogy használhattam, és hogy a cikken keresztül olyanok is megismerhetik a készülékedet, akik csak hallottak róla, vagy esetleg azt sem. Már elcsomagoltam, írok e-mailt.