Google tárolt változat alapján – Abban a különleges szerencsében volt részem, hogy hogy néhány napot Toscanában tölthettem. Persze nem voltam egyedül, velem volt a kedvenc feleségem és néhány navigációs szoftver is…

Történt ahogy történt, a lényeg annyi hogy sikerült néhány napot Toscana mesés tájain eltölteni. Bár szándékosan nem vittem magammal mobil internetet, és navigációs programokból is csak olyan került fel a telefonomra amely csak Magyarország térképét tartalmazta, de a sors így is utolért…

Nem terveztem semmilyen szoftvert használni, olyannyira hogy nem is töltöttem le itthon térképeket, de persze nem úsztam meg. Persze ebben komoly szerepet játszik az is, hogy a gépi navigáció használata komoly elbutulást okoz, az emberrel együtt született ösztönös tájékozódási képességet tökéletesen kiöli (a papírtérkép ismeretével,és használatával együtt), így amikor az ember ismeretlen helyre kerül, bizonyos esetekben az elveszettség érzése komoly ijedelmet tud okozni (és ha ez bekövetkezik, akkor oda a tiszta fej, és ha még az utazó is csak alkalmi “túripista” mi mi…).

És ez még csak a probléma egyik fele. Az sem mindegy hogy mivel, és mennyit navigálunk. Jómagam elég sokat használom a navigációs készülékeket, legtöbbet egy TomTom PNA, illetve az okostelefonom szoftvereit veszem igénybe. Autós módban. Ez azt jelenti, hogy amikor először akartam a Sygic szoftverben a gyalogos módot kiválasztani, hosszú percekig keresgéltem azt. Rengeteg város létezhet a világon, ahol a gyalogos és az autós navigáció nem (jelentősen) különbözik egymástól, de pl. Velence vagy Firenze vagy a sok olasz műemléki város pont nem az. Egy gyalog 2 perces távolságban lévő utca vagy tér elérése autóval akár a többszörösére is nőhet, de még az is lehet hogy egy nagyobb járművel nem is lesz megközelíthető…

Tehát a probléma adott, gyalogos navigáció kell, de olyan ami internet nélkül is boldogul. Két alkalmasnak tűnő szoftver volt a telefonomon, az egyik a Nokia Here (lévén a telefonom is Nokia), míg a másik a Sygic GPS Navigation. A nyertes az utóbbi lett. Hasznos útitárs volt akkor is, amikor csak az útvonalunkat követtük vele, és akkor is amikor a hangos navigációt használtuk. Firenzében, Siennában a magas házak között is volt elég GPS jel, bár az útraillesztés néha gondot okozott, de még így is egyértelműek voltak a kapott utasítások.

Bár a Nokia Microsoft Lumia 640-nek jó a fényereje, ám a tűző napsütésnek nem ellenfél. A legnagyobb nehézséget talán a cím megkeresése, vagy beírása okozta. Az internet hiányát jól viselte a szoftver, az átlag dolgokat hamar megtalálta, ám egy-egy komolyabb keresés esetén sokat segített volna az internet. A gyalogos mód jól működött, egyszerű és rövid utakat tervezett a program, és kijelezi a légvonalban mérhető távolságot is. Ami hiányzott néha, az a magassági adat, de ez főképpen autós navigáció közben jött volna jól.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy célszerű előre kiismerni a program minden csínját-bínyját, az ördög a részletekben bújik meg. A különböző beállításokat érdemes előre kiismerni, a tervezett látnivalókat érdemes előre elmenteni a kedvencek közé, és azokat amiket a program nem talál meg az adatbázisában még az internet mellett pontosítani.

Amikor “társas” úton vagyunk, akkor van egy biztos segítségünk – ő az idegenvezető (lehet ott lévő egy ismerős vagy kolléga is). Egyrészt ő ismeri a várost ahová visz minket, másrészt elérhető telefonon, tehát a telefonszáma MINDIG legyen kéznél. A kütyü a tájékozódáshoz nem elég (az okostelefon fokozottan nem), ne sajnáljuk azt az egy/két Eurót egy (papír) térképre, megteszi az egy lapos “turista” térkép is. Utóbbi talán jobb is, mert nem csak az utcaneveket találjuk meg rajtuk, de a nagyobb műemlékek képét is, így vizuálisan (is) tájékozódhatunk. Ha valami mégis balul sül el, ne kezdjünk idegeskedni/toporzékolni, mert ha eltévedtünk, gondolkodni csak hideg fejjel lehet.

Üljünk le egy kicsit, igyunk egy pohár vizet és higgadjunk le. Ezután nézzük át a lehetőségeinket, és válasszuk a legjobbat. Ha beszéljük a nyelvet, segítséget kérhetünk egy rendőrtől, egy másik turistától, egy helyi lakostól… Ha nincs térképünk, találjunk egy turistát akinek van és fotózzuk le… A legjobb térképeket a szállodákban adják, igazi “hülyebiztos” információs eszköz,és ingyen van. És szálloda szinte minden városban van…

Végül a kommentek, az előzményeknek megfelelően egyedi formában. Szerencsére ehhez a cikkhez a Google megőrizte őket

Az eredeti cikk fejléce