Itt a nyár, most van a szezonja a szabadságolásoknak, kirándulásoknak, azaz annak, hogy szűkebb lakóhelyünket elhagyva az aktív (vagy nem) pihenésnek szenteljük napjainkat. Természetesen egy hosszabb út megtervezésekor szóba kerül (szóba kerülhet) egy navigációs készülék vásárlása.

Bár még mindig vannak olyan „túripisták”, akik a térkép használatára esküsznek, azért egyre többen keresnek valamilyen más megoldást a navigációhoz. Több dolog is eszembe jutott, ami fontos lehet a választást elősegítendő, ilyen például az is, hogy egy papírtérkép (atlasz), mennyivel lehet frissebb, pontosabb egy akár negyedévente frissülő GPS készüléknél. A válasz az, hogy semennyire, és ha a nyomtatott térképpel éppen kifogunk egy aránylag friss állapotot, az is hamar elmúlik.

Bár ez a megoldás aránylag olcsóbbnak tűnik (kb. 3000−10 ezer forintig), mégis több kérdést felvet. Ki fogja „olvasni” a térképet, ki az, aki biztosan jó irányban tartja, az aránylag kicsi betűket mozgás közben is jól látja, és biztosan meg tudja határozni azt, hogy a sok vékony vonal közül melyiken kell tovább haladnunk, hogy biztosan az úti célunkhoz érkezzünk. Nem könnyű, én egy régi életemben próbáltam − ez inkább csak gyakorlott térképhasználók számára ajánlott.

Azután lehet valamilyen gépi eszközt használni. Ez lehet egy okostelefon (GPS-vevő és térkép is szükséges), vagy akár egy ablakba tappancsolható navigációs készülék (PND), illetve az egyre jobban elterjedő, autóba gyárilag beépített megoldások. Lássuk sorjában:

Okostelefonok

a.) Előnyeik:
– mindig kéznél vannak
– nem kell két eszközre vigyázni, kezelni, tölteni
– nem kell két eszközre pénzt áldozni

A mai „szűkös” időkben ez egy jelentős érv lehet az adott eszköz megvásárlása, vagy navigációra való felkészítése során. Amivel mindenképpen érdemes számolni, hogy ehhez aránylag jobb minőségű, drágább készülékre lesz szükségünk, nem mindenki tudja megszokni a kezelését, és térképszoftver is kelleni fog hozzá.

b.) Hátrányaik
– Általában kisebb méretű kijelző
– A-GPS (a gyors működéséhez internetkapcsolatra is szükség van)
– Melegszenek, ilyenkor akár ki is kapcsolhatnak
– Lefagyhatnak, ilyenkor megáll a navigáció is… és mi is, addig, amíg újraindítjuk a készüléket és a navigációs szoftvert
– Navigációs szoftver kell hozzá (és a Google Maps (online – internetfüggő) még nem jó megoldás erre a célra, bár a hírek szerint hamarosan az lehet).

Ablakba „tappancsolható” eszközök (PND)

a.) Előnyeik:
– Céleszközök, vagyis minden porcikájuk a navigációra készült
– A kereslet csökkenése miatt egyre olcsóbbak (akár 35 ezer forinttól lehet márkás és 24 hónapig frissíthető navigációs eszközt kapni)
– Akár 6 vagy 7″-os kijelzőjük is lehet
– Előretelepített navigációs szoftverrel rendelkeznek, frissíthetőek (azaz nem kell minden frissítéskor új atlaszt vennünk. Ha odafigyelünk a vásárláskor akkor 12 vagy 24 hónapos térképfrissítéssel, de akár még élettartam frissítéssel is találhatunk készüléket magunknak.

Bár ezen eszközök eladását az okostelefonok elterjedése és az ingyenes navigációs szoftverek elérhetősége erősen megtépázta, még mindig megfelelő választék és mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. Ami nekünk, vevőknek mindenképpen előnyös, az a folyamatosan csökkenő áruk…

b.) Hátrányaik
– Még egy eszköz, amire pénzt adunk ki (a telefon mellé)
– Ezzel nő a tartók, kábelek, töltők, vagyis a bepakolandó, és nem otthon hagyandó kellékek halmaza

Bár Pesten nem mindig veszem elő valamelyik „csak navigációra” gyártott készülékemet, de hosszabb úton mindig magammal viszem, és általában használom is ezeket. Bár van egy iPhone 3GS telefonom is, de bármennyire jó szoftverek is találhatóak rajta, mégis hagy kívánnivalót maga után navigálás közben.

Gyári autós navigációk

a.) Előnyeik
– Be vannak építve (nem lehet ellopni egy mozdulattal, nem felejtjük bent a tartót)
– Általában nagy kijelző
– Az utazás pillanatában nem jelent külön költséget (kifizettük az autó árával)

Ezekről az eszközökről nem bírok nagy tapasztalattal, de azt tudom, hogy akár iGO primo 2.0-val is kapható ilyen eszköz, akár utólagos beépítésre is. Kipróbálni csak kevés kilométeren át tudtam, ám a nagy kijelző mindenképpen előnyt jelent.

b.) Hátrányaik
– Általában drága bekerülési költség (eredeti gyártói megoldások)
– Általában nehezen frissíthetőek (nehéz megtalálni a megfelelő DVD lemezt, és ha mégis sikerül, akkor több 10 ezer forintba kerül). Újabban terjednek az SD-kártyáról frissíthető megoldások is (Renault – TomTom)
– Általában drága frissíthetőség
– Kötöttség (nem rakhatjuk át egy másik autóba szükség esetén)

Persze az említett három megoldás bármelyikével elindulhatunk a tervezett nagy útra, ám ami biztos, akármelyik megoldást is választjuk, mindig ugyanúgy figyeljünk, mintha nem lenne nálunk navigálásra szakosodott eszköz. Hogy miért? Mert 100%-ig pontos térkép nincsen. Ez azt jelenti, elvétve akadhatnak térképhibák (egyirányú utca, kanyarodási szabály, stb.), amelyek nem a valós forgalmi helyzetet tükrözik, ezért a szemünk mindig legyen a „pályán”!

Adjuk ehhez még hozzá a kint dühöngő napfényt, a 35-40 fokos meleget és a hosszú utat. Mindenképpen álljunk meg sokszor pihenni, vigyünk magunkkal rengeteg folyadékot is. Tehát a legfontosabb mindig az, amit a saját szemünkkel látunk. A navigáció csak arra szolgál, hogy elvigyen A-ból, B-be a legjobb tudása szerint, de nincs jogosítványa, nem vezet, és nem is gondolkozik helyettünk – nem más, csak egy segédeszköz.

A végére még egy megszívlelendő jó tanács: navigációt lehetőleg szakboltban vásároljunk, ahol a szakképzett eladók segítenek kiválasztani az igényeinknek megfelelő készüléket. Az olcsóbb, szinte biztosan nem jobb − ha van rá keret, inkább márkás megoldást keressünk, és ne felejtkezzünk el a frissítésről sem. Egy egyéves frissítés díja utólag akár egy olcsóbb navigáció ára is lehet…

Kapcsolódó cikkek:

https://navigyurci.hu/2013/04/18/okostelefon-vagy-hagyomanyos-navigacios-keszulek/
https://navigyurci.hu/2011/05/28/januar-februar-itt-a-nyar-vasarlasi-jotanacsok/
https://navigyurci.hu/2008/10/12/a-papirterkep-dicserete/