Blogsorozatom elérkezett utolsó részéhez. A korábbi részekben megpróbáltam a gyári rendszerek legfontosabb tulajdonságait bemutatni, illetve szóltam az alternatívákról is. Természetesen a gyári rendszereknél tapasztalható sokszínűség miatt (néha túlságosan is) általánosan fogalmaztam, ennek ellenpólusaként nyújtok át a kedves olvasóknak egy szubjektív tesztet egy gyári rendszerről. “II. Blogíró pályázatra beadott alkotás”

Bevezetés, Rádió, CD, egyéb funkciók

Az előző részben már említést tettem a Blaupunkt FX típusról, ami így néz ki:

Egy éve én is ilyen típusú navigációval rendelkezem az autómban, először furcsa volt a PNA-k után, ugyanakkor lassan megszoktam a hiányosságait, sőt kis túlzással elfogadtam, mi az amire képes és mi az amire nem.

[A képek minőségéért előre is elnézést kérek, mobiltelefonnal készültek.]

A navigáción kívüli funkciókról csak röviden. A rádió egyik pozitívuma a Radio Text funkció, vagyis – adott állomásoknál – kiírja az éppen játszott zeneszám címét, vagy a műsor telefonszámát. A másik, hogy nem az általánosan megszokott (1x, 2x, 3x) 6 állomás programozható be, hanem (3x)10 (mivel a billentyűk egyúttal az opciós BT modul tárcsázó billentyűi is egyben).

A CD lejátszó az mp3 fájlokkal is elboldogul, továbbá Aux bemenettel is rendelkezik, így mp3 lejátszó csatlakoztatható. Plusz pénzért megvásárolható extra az USB/ipod connector, amivel az ipod-on lévő zenék listája a navi képernyőjén látható, a zeneszám ott választható. További opció a BT modul, mely nem csak kihangosításra, hanem hangvezérlésre is alkalmas (az enyém ilyen funkcióval nem rendelkezik).

A térképállomány

Mielőtt a kütyü navigációs funkcióira rátérnék, néhány szóval az alkalmazott térképekről. A navigációs „alapanyag” SD kártyán található, melyből két típus van: ország(csoport)ra vonatkozó, valamint teljes Európa. Az előbbikhez backup CD is tartozik, hogy amennyiben a kártya elromlik, reprodukálható legyen a térképállomány. Az Európa kártyához ilyen nincs a méretek miatt (4GB SD kártyáról van szó), így hiba esetén új eredeti kártyát kell venni (ide még nem értek el az internet kisördögei, csak eredeti adathordozó használható a fejlett adatvédelmi/titkosítási rendszer miatt). Csak tájékoztatásul a teljes EU térkép ára újonnan 190 euró (kb. 54 ezer ft), míg az ebayről doboz nélkül kb. 100 euró (kb. 28 ezer ft). Frissítés nincs, aki mindig a legújabb állománnyal szeretne navigálni, évente vehet újat (a régit kb. 40-50 euróért lehet eladni, vagyis kb. 12-14 ezer forintért). A 2010-es térkép zárási időpontja 2009. október, ezen található meg először a Kőröshegyi völgyhíd és a Megyeri-híd.

A navigáció

Mindenekelőtt a kijelzőről. A készülék 5″-os kijelzővel rendelkezik, mely önmagában nem lenne probléma, ugyanakkor a képernyő szélesebb és alacsonyabb az átlagosnál, így “megszokást igényel”.

A térkép kijelzése lehet felülnézetből és… sehogy máshogy, ez az egyedüli lehetőség. A lépték megválasztható manuálisan, illetve automatikusan (ez utóbbit személy szerint nem szeretem, éppen a kis magasságú képernyő miatt).

Az útvonaltervezés a látszat ellenére nem túl bonyolult, külön menüpont van a legutóbbi úticélok újbóli behívására. E mellett az új úticélok a tekerőgombbal vihetők be, pozitívum, hogy csak azokat a betűket lehet a cím “bepötyögésénél” választani, amik ténylegesen előfordulhatnak.

A hangos navigáció olyan nyelvű, amilyenre a készüléket általánosságban beállítottuk. Itt sajnos a magyar nyelv nem választható, angolul egy középkorú hölgy hangját hallhatjuk, akinek a hanghordozása egyes ismerőseim szerint a dominákat idézi… én ezt sajnos nem tudom megítélni, mindenesetre sokszor nyúlok a “mute” gomb felé, mivel az instrukciói sok esetben idegesítőek.

Itt kell megemlíteni, hogy amennyiben megtervezett útvonal közepén vagyunk és megállunk egy kis pihenőre, úgy a gyújtás levétele után kb. 10 percig jegyzi meg az útvonalat. Ezt követően újból meg kell adni a célt…

Természetesen POI-k is vannak, speciálisan az autónavigációra tekintettel is (pl. Ford szervizek, Bosch szervizek).

A beállítások között természetesen ki lehet zárni a fizetős utakat, az autópályákat, a kompokat stb. E mellett be lehet kapcsolni a dinamikus útvonatervezést, ami a gyakorlatban a TMC információk figyelembe vételét jelenti, valamint ki lehet választani, hogy a gyors, vagy a rövid útvonalat preferálja a tervezésnél, vagy a kettő kombinációját magunk szeretnénk beállítani.

A térkép beállításainál meghatározható, hogy a térképnézet mindig északi legyen-e, vagy forduljon az autóval.

A térképállomány e mellett megjelenteti a sávinformációkat is, természetesen ez a funkció is kikapcsolható, ha valakit zavarna.

A készülék rendelkezik TMC vételi képességekkel, ugyanakkor a Teleatlas térképállomány Magyarországon erre még nincs felkészítve, tehát hazánkban ez a funkció ezzel a készülékkel sajnos nem működik, ugyanakkor egy korábbi ausztriai kiránduláskor jó hasznát vettük e szolgáltatásnak.

Összefoglalás

Remélem, hogy a blogsorozatommal betekintést tudtam adni a gyári autós navigációk “világába” és most már könnyebben tud a kedves olvasó dönteni abban, hogy beruház-e ilyesmi készülékbe, vagy marad a PNA, mobiltelefon stb. navigációnál.

Mindenkinek további jó navigálást kívánok!
kovacsf
Kapcsolódó cikkeinek: Kapcsolódó cikkek: Gyári autós navigációk: I. rész, II. rész, III.rész, és a befejező rész.