Ahhoz, hogy a Garmin készülékünkhöz kapott, vagy vásárolt Topoguide (topográf Magyarország térkép), esetleg a Naviguide (autós térkép) rákerüljön a GPS-re, és az asztali gépre is, kicsit meg kell izzadnunk. Sajnos meglehetősen körülményes folyamat…

…cserébe két licensz jár egy DVD lemezen található térképhez. Mindenesetre készítsünk elő hideg élelmet, és bontsunk legalább egy italt a regisztráció és licenszelési mizéria előtt. Mielőtt bármihez is kezdenénk, fogyasszuk el a gondosan előkészített élelmet, és a hozzá való nedűt.

Utána telepítsük fel a Topoguide térképet, ami minden különösebb nehézség nélkül menni is fog, de a biztonság kedvéért képekkel illusztrálva megtalálható, ezt követően pedig ész nélkül telepítsük a MapSource programot.

Ha ezzel megvoltunk, szusszanjunk, mert közel sincs vége, csak most kezdődik minden. Ezért félhangosan kiabáljunk ki, hogy kérünk még harapnivalót, és a sör is elfogyott. A gyors segítség után ugye felmegyünk a gyártó oldalára, azon belül is a www.garmin.hu/unlock.hu -ra.

Itt választhatjuk ki azt, hogy mely térképet szeretnénk beregisztrálni. Az autósat, avagy a kirándulósat. Ezt követően kiválasztjuk, hogy a telepítés milyen nyelven menjen végbe. A DVD tokjában belül van egy sorszám, amit meg kell adni, ezt követően személyes adatokat kér. Aztán a készülékről kér olyan adatot a gyári szám mellett, ami csak a MapSource programon belül olvasható ki.

Tehát csatlakoztassuk GPS-ünket a hozzá kapott miniUSB kábellel, a menüjéből válasszuk ki a hálózati módot, és meglátjuk az egyedi kódját a programon belül. Ha ez is megvolt, kiírja a telepítő a 25 számjegyű unlock kódot, ami feltétlenül kell majd ahhoz, hogy számítógépünkhön a MapSource programban feloldjuk a térképet, hogy lássuk annak tartalmát, tudjunk adatokat megjeleníteni például egy kirándulás után, illetve hogy adatokat küldhessünk a készülékre.

Itt lehet bontani a harmadik üveg nedűt. Kicsit trükkös a program, mert ha ezekkel megvagyunk, akkor egyesével kell egérrel kijelölni a térképszelvényeket, amiket átküldhetünk a GPS-re, vagy a benne található microSD kártyára.

Nem árt, ha a térkép fel van oldva, ugyanis könnyebben kezelhető, jobb grafikus felületet kapunk ezen belül a programon belül. Ezt a 25 számjegyű feloldó kódot email-ben is megkapjuk, éppen ezért nem árt valós adatokat megadni. Akkor tehát a MapSource programunkon belül válasszuk ki a térképek feloldása lehetőséget, és vágjunk bele az újabb hajtépésbe, akarom mondani rövid folyamatba, ami még szükséges.

A kézi vevőn azonnal utána mutatja is, ha ránagyítunk a térképre az oldalsó gomb segítségével, hogy milyen tereptárgyak, szintvonalak stb található mellettünk, a számítógépen lévő feloldásért pedig meg kell küzdeni. Ha ügyesek voltunk, kiírja azt, amire már régóta, de legalább 25 perce vártunk – térkép állapot: feloldva.

Miután kijelöltük mind a 92 térképszelvényt, nyomjuk meg a küldés a készülékre ikont, és gyorsan áttölti ahova kérjük (belső memória avagy bővítő kártya).

Mindenkinek sikeres regisztrációt kívánok, higgyétek el, minden nehézség és körülményesség ellenére megéri bajlódni vele. A számítógépes program is nagyban megkönnyíti az életünket, akár ha csak adatokat akarunk átküldeni vele, akár ha csak a kirándulást követően akarjuk a megtett utat lementeni, elemezni vele, de alapvetően az a legjobb az egészben, hogy a kézi GPS-en támpontot ad, ha térkép is van rajta.

A Garmin outdoor készülékeiben javarészt egy 1980-as adatbázisú beépített világtérkép található, ami arra elég, hogy ha valamiikor összeverve magához tér az ember, a sivatag közepén – ami valljuk be, nem mindennapos – vissza tudunk térni a civilizációba. Másra ez a világtérkép nem alkalmas, és a megjelenített úthálózata sem. Ha kirándulunk, akkor is jobb támpoontot ad a Topoguide, szépen berajzol minden tereptárgyat, erdőt, mezőt patakot, tücsköt megjelenít. Ezért használjuk bátran, mozduljunk ki a természetbe, amíg lehet, amíg szép idő van.

A cikk végén még pár szó az elmúlt idő geoládázásairól. Sajnos eredménytelen időszakot zártunk magunk után. Több helyen is jártam kedvesemmel, a Hármas Határhegyen kergettünk egy multi ládát, aminek egy hagyományos geoláda része volt az erdőben, illetve két virtuális is, de nem jártunk sikerrel, mert az egyik virtuális ponton található jelszórészlet meglehetősen kopott volt, és hiába fényképeztem le, nem olvasható.

Végső soron mindegy, nem a találatok száma hajt, hanem az, hogy kiszabadulok a hétköznapi valóságból, és pihenek, sétálok a friss levegőn, és olyan helyekre jutok el, ahová eszem ágában nem lenne elmenni enélkül az élmény nélkül. Jártunk a Városligetben is, ahol korábban más helyen már találtam ládát, de ezzel a kettővel, amit mostanra szántam, nem kísért el a szerencse… Sokan voltak az emberek is, előző hétvégén mindenki kihasználta a jó időt, és ilyenkor az ember sokkal körültekintőbb, amikor hagyományos ládát keres, hogy a “muglik” nehogy kiszúrják. Tehát ilyen szempontból sajnos eredménytelen időszakot zártam. Következő cikkem, ami bízom benne, hogy hamarabb el fog készülni, mint ez, a Vista HCx-ről fog szólni.